Idén április óta újra van közvetlen légi kapcsolat Szentpétervár és Budapest között az UTAir orosz légitársaság jóvoltából. A hetente kétszer közlekedő járat népszerűsítése érdekében magyar utazási irodák munkatársait látta vendégül a minap Szentpéterváron a légitársaságot hazánkban képviselő, Oroszország-specialista 1000 Út utazási iroda.

MOCSÁRBÓL METROPOLIS

Aki még nem járt az Észak Velencéjének tartott, ötmillió lakosú Péterváron, az minden bizonnyal meg fog lepődni. A Nagy Péter cár által alapított, Helsinkivel és Oslóval egy szélességi körön fekvő település ugyanis teljesen európai jellegű, leginkább Amszterdamra, kisebb részben Velencére hasonlít. A holland nagyvárossal vont párhuzam nem véletlen, ugyanis a Néva folyó torkolatában fekvő, mocsaras vidékre egy csatornákkal szabdalt, hajózható várost képzelt el az uralkodó, aki korábban Hollandiában tanult, és flottája első főparancsnoka is holland tiszt volt. A város elnevezését a cár védőszentjéről, Szent Péter apostolról kapta, és írásmódja is a szent nevének holland kiejtését idézi. A nagyszabású projekt nem járt áldozatok nélkül: az 1703-ban elkezdődött, erőltetett ütemű építkezések során becslések szerint több tízezer munkás is meghalhatott. Az eredmény azonban a mai napig lenyűgöző: néhány évtized után már palotákban és templomokban gazdag város állt a cár által kijelölt helyen. A vidéket egyébként a nagy északi háborúban a svédektől foglalta el Nagy Péter, és stratégiai jelentőséget adott neki a közvetlen tengeri kapcsolat, ahonnan az egész világ, de különösen Európa felé indulhattak útnak a cári birodalom hajói. Az első lakóház tulajdonosa éppen a már említett flottaparancsnok, Cornelius Cruys volt. A történelmi városmag építészetileg olyannyira egységes – a stílust péteri barokknak is nevezik –, hogy az UNESCO 1990-ben a világörökség részévé nyilvánította.

ARCCAL EURÓPA FELÉ

A város arculatának kialakításában fontos szerep jutott egy olasz építésznek, Domenico Trezzininek, aki az első épület, a Péter-Pál-erőd tervezésében is részt vett. A Nyulak szigetén emelt erősség nem hivalkodó, viszont annál tökéletesebben védhető csillagszerű alaprajzával, masszív téglafalaival. Az erőd közepén fekvő Péter-Pál-katedrális magasba törő, aranyszínű tornyával egész Pétervár legmagasabb épületének számít, és a város legtöbb pontjáról felismerhető. Az ortodox templom különlegessége, hogy kívül-belül sokkal inkább katolikus, mint ortodox templomra emlékeztet. Az általában falat formázó ikonosztáz itt egy jelképes félköríves alakzat, a templomban ráadásul szószék is található. A katedrálist azért is érdemes felkeresni, mert ez volt a cári család hagyományos temetkezési helye évszázadokon át. Itt látható például II. Sándor cár és neje szarkofágja, amelyek közül az előbbié zöld jáspisból, az utóbbié pedig egy különleges rózsaszínű uráli kőzetből készült.

A város legfőbb látnivalói közé tartozik még a Nyevszkij sugárút, a Szent Izsák-székesegyház, a történelemkönyvekből ismert Téli Palota, az 1917. októberi forradalom jelképévé vált Auróra cirkáló és a Véren Megváltó temploma. A túra programjának egyik fénypontja volt a Téli Palota magvát képező Ermitázs rendkívüli művészeti gyűjteményének megtekintése. A Nagy Katalin cárnő által építtetett ún. Remete-lakból kialakult művészeti gyűjteményben egyebek mellett Van Gogh, Michelangelo, El Greco, Leonardo da Vinci, Rembrandt alkotásaiban gyönyörködhetünk. Ha van elég időnk, egy egész napot szenteljünk a kollekció megtekintésének.

AZ „OROSZ VERSAILLES”

A csoport az út során felkereste a két leghíresebb cári nyaralót is, a Balti-tenger partján fekvő, az „orosz Versailles”-nak is nevezett, tucatnyi szökőkúttal díszített Petrodvorecet, valamint a kedvező mikroklímájú, manapság kedvelt kiránduló helynek számító Carszkoje Szelót. Az utóbbiban található Katalin-palota az európai barokk építészet remeke. Az utasok figyelmét mindenképpen érdemes felhívni arra, hogy négy-öt napos program során is csak erőltetett menetben lehet végigjárni a legfontosabb pétervári látnivalókat, így a túra meglehetősen fárasztó. Természetesen az élmények mindezért bőven kárpótolják a lábkoptatókat. Azt is fontos tudni, hogy Pétervár másik időzónába tartozik, mint Magyarország, két óra az időeltolódás. Ráadásul mivel meglehetősen északra (60. szélességi fok) fekszik, nyáron a fehér éjszakák különleges élményét is átélhetjük itt. A nyári napforduló (június 21.) előtti és utáni néhány hétben ezen a vidéken még este 11-kor is világos van, hajnalban pedig nagyon korán kel a nap. Fontos tudni tehát, hogy a fehér éjszakák élményében több héten át részesülhetünk.

TŰZRŐLPATTANT MENYECSKÉK A SZÍNPADON

A pétervári kulturális programok kínálata is lenyűgöző. Operát, balettet és folklórműsort is nézhetünk jóformán bármelyik este, de a rockzene hívei is válogathatnak a helyi és nemzetközi sztárok fellépései közül. Hogy mire is számítsunk egy pétervári folklóresten, azt el tudom mondani, mivel – némi unszolásra – még a színpadra is felkerültem egy ilyen program során. A Miklós-palota (korábban Munka Palotája, Dvorec Trudi – a belső feliratok még a szocialista idők névadását idézik) színpadán bő másfél órás, színes kulturális kavalkádot láthatunk. Bár a műsorvezető folyékonyan beszél angolul, akcentusa annyira erős, hogy gyakorlatilag semmit sem lehet belőle érteni. De nem is ezért jöttünk ide. A lírai dalokból álló felvezetés után rögtön jönnek a színpompás, forgós, ugrálós orosz táncok, az előadás tényleg lenyűgöző. Aztán egyszer csak a tűzrőlpattant menyecskék végigpásztázzák a nézőteret, és három férfi nézőt kiemelnek a tömegből. Ellenkezni nem nagyon lehet, már kísérnek is a reflektorok fel. A színpadon néhány egyszerűbb tánclépést kell csak elsajátítani, jön a körtánc, utána némi „Bújj, bújj, zöldág”, majd egy puszi után vissza is ülhet a delikvens. A szünetben vodka, pezsgő és kaviáros falatkák társaságában vásárolhatunk matrjoska babát, Fabergé-tojást vagy sokszorosított ikont.

BORSCS, PELMENYI ÉS ERDEI GOMBA

Az is érdekes ugyanakkor, hogy Szentpétervár későn kelő és későn fekvő város. Teljesen normális dolog, hogy az üzletek többsége csak délelőtt tízkor nyit, ellenben este 11-ig is nyitva tart. Érdekes módon a bárok, kávézók többsége is bezár tizenegykor, ellenben a pubok, night clubok akár reggel hétig is működnek.

A szállodák többsége svédasztalos vacsorát ad a félpanzióra befizető vendégeknek, de Oleg Jermilov, az 1000 Út ügyvezetője szerint a felfedező kedvű utasoknak nem érdemes ezt az opciót ajánlani, mert a nagyvárosban egymást érik a színvonalas, higiénikus, ráadásul megfizethető önkiszolgáló étkezdék (sztolovaja), ahol levest, többféle salátát, frissensülteket és egytálételeket is választhatunk. Tíz eurónak megfelelő összegért bőséges ebédet vagy vacsorát kapunk egy ilyen étkezdében. A zöldséges vagy húsos céklalevest (borscs), a töltött főtt tésztát (pelmenyi) és a sokféle hallal és erdei gombával készült fogások valamelyikét mindenképpen kóstoljuk meg.

Az alkoholféléket ellenben már a hazainál drágábban mérik: egy korsó sörért 160–230 rubelt is elkérnek egy átlagos sörözőben. Az orosz sörök, például a Hárommedve vagy a Baltijszkaja ugyanakkor finom, ráadásul egyre több helyen kóstolhatjuk meg a kézműves főzdék szűretlen remekeit is.