Ezekben a hónapokban, a koronázóváros Szent István királyunk előtt tiszteleg, méltó helyszínt kínálva számos ünnepi eseménynek, rendezvénynek. A késő nyári időjárás pompás hangulatot varázsolt a belváros utcácskáinak délutáni pezsgésébe, többek között a turisztikai információs iroda feletti díszterembe is, ahol a VM-Bizottság adott újabb tájékoztatást.

Mostantól a hungarikumok között tarthatjuk számon a Csabai kolbászt, a hízott liba termékeket, vagyis a libamájat is, a Tokaji-borvidékről származó aszút, és a Béres cseppet.

A szikvíz és a fröccs a Magyar Értéktárba nyert felvételt, de, hogy szolgáljunk némi érdekességgel is, a Kürt-féle adatmentés és a magyar operett is megtalálható lesz a magyarság kiemelkedő teljesítményei között. Puskás Ferenc életműve is ebben a kategóriában van már a bizottság határozatai szerint, amelyekről annak elnöke, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter számolt be.

A bizottság titkára bemutatta azt a védjegyet, amely a hungarikumokat hivatott ezentúl jelölni. A Turizmus Trend kérdésére Gyaraky Zoltán kifejtette, hogy a megkülönböztető jelkép grafikai tervezésére még tavasszal írtak ki pályázatot, amelyre 370 pályamunka érkezett. Ez esetben is kétszintű volt a kiválasztás rendszere, először egy gyors szűréssel 18 munkáról állapították meg, hogy minden szempontból megfelelt a védjegy-követelményeknek. 8 terv maradhatott állva a szigorú pontozásos értékelés során, amelyek közül a győztes, a Szentkorona-1000 jeligés került kihirdetésre. A szentkorona motívummal készült védjegy jól mutat kitűzőn, terméken, plakáton és blúzon egyaránt, látható a terveken. A bevezetés mikéntjéről is kaphatunk majd tájékoztatást, mihelyst a tervező-grafikussal, akinek neve egyelőre nem nyilvános, megállapodnak.

Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság koordinációs munkáiért felelős tagja beszámolt az eddigi tapasztalatokról, konferenciákról. Egyre népszerűbbek a civilek és magánszemélyek által alapított Hungarikum Klubok is, amelyek szintén kiveszik részüket az értékmentésben.