Baszkföld fővárosában, Bilbaóban még októberben is zöldellnek a dombok, a Nervion folyó mentén a tengerig nyújtózó települést erdős lankák fogják körül.

Az elegáns belvárosban késő őszszel is nyüzsögnek a turisták, bár az igazi roham már lecsendesült, hiszen a legtöbben júliusban és augusztusban töltik itt szabadságukat. A v áros a k özeli San Sebastian fürdőhellyel együtt jelentős belföldi turistaforgalmat is bonyolít. A legtöbb külföldi turista Franciaországból, Olaszországból és Németországból jön.

Az óváros egyik legérdekesebb utcája a Calle Sombrereia, ahol a milliomosok laktak egykor. A hosszú, elegáns utca egyenesen a Mercado de la Riberához, a város piacához visz ki.

A Merrtugalete és Getxo városrészek között egy valószínűtlen vasszerkezet ível át a folyón, amelyet Eiffel barátja, Palacio tervezett. A híd tetején a gyalogosok közlekedhetnek fapallókon, alul pedig erős sodronyokon függő gondola szállítja a járműveket és utasaikat.

Bilbao legismertebb nevezetessége a Guggenheim Múzeum. A formabontó és meghökkentő épületegyüttes valódi építészeti bravúr. A strandolók kedvence a közeli San Sebastian aranysárga homokú tengerpartja, amelynek promenádja minden délután, napnyugta előtt megtelik sétálók tucatjaival. A parti sétánytól egyszerű eljutni a város leglátványosabb épületéhez, a múlt század végén emelt városházához, amelynek homlokzata tiszta márvány és kristály, belül viszont karmazsinpiros és arany. Látványban nem kevésbé megnyerő a Santa Maria bazilika barokk épülete, amelynek közelében működik a komorabb küllemű San Telmo Múzeum, a baszk festészet fellegvára. A tárlatnak otthont adó 16. századi dominikánus rendház közepén egy páratlanul szép kolostor áll.

A baszk gasztronómia büszkesége a füstölt sonka és a sajt. A főtéri teraszokon és a tengerparti haléttermekben késő estig zajlik az élet, a híres pintxobárokban a tenger gyümölcseiből, halakból, húsokból és zöldségekből készült hagyományos falatkákat kínálnak a helyi fehér- és vörösborokhoz.