A pompeii épület összeomlásában a pénz és a szakértelem hiánya egyaránt szerepet játszhatott. Az olasz illetékes miniszter a forráselosztás anomáliáit okolja, hiszen a környék a turizmusból évi 70 millió dolláros bevételre tesz szert. Mások a fenntartó, az olasz katasztrófavédelem felelősségét hangoztatják. A helyzet iróniája, hogy tavaly az UNESCO új akciócsoportját éppen Olaszország irányításával alakította ki "a háborús konfliktustól vagy természeti katasztrófától sújtott országok kulturális vagy természeti örökségének védelmére, restaurálására" – olvasható a szervezet magyarországi honlapján. A csoportot olasz régészek, történészek, geológusok és természetvédők, valamint különlegesen kiképzett katonai rendészek alkotják, akiknek van tapasztalatuk az iraki és az afganisztáni háborúk során adódó örökségvédelmi feladatokban és rendszeresen dolgoztak együtt az UNESCO szakértőivel.

Dr. Nagy Gergely, az ICOMOS magyarországi szervezetének az elnöke szerint a római kori emlékek és kastélyok helyzete a legsérülékenyebb Magyarországon. Bár a pályázati rendszer sokat segít a helyreállításban, ugyanakkor előfordul, hogy előzetesen nem minden szempont kerül vizsgálatra. Mivel a pályázati kiírást jogi aktusnak tekintik, megtörténhet, hogy egy beruházás műemlékvédelmi szempontból kárt okoz. “Ez történt a szerencsi szalmaégető esetében is, amikor a munkahelyteremtés, mint vezérprogram háttérbe szorította volna a világörökség védelmét. Szerencsére ez a fejlesztés nem valósul meg, időben sikerült megállítani” – tájékoztatott Nagy Gergely. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a világörökségvédelmi törvény meghozatala tudná ezeket a vitákat megnyugtatóan rendezni. A világörökségi listára felkerülésnek egyébként alapfeltétele az állami biztosíték az adott emlék fenntartására, erre viszont a jelenlegi műemlékvédelmi törvény nem minden esetben alkalmas. Így fordulhat elő, hogy vannak fejlesztések, amelyek a jog betűi szerint járnak el, de műemlékvédelmi szempontból aggályosak.

Ókori romkertek Zalában

Szinte lehetetlen felmérni, hogy hány ókori emlék található Magyarországon, s hány vár még feltárásra. Zala megye több településén is tervezik az ókori emlékek feltárását, bemutatását. Hévízen, ha minden a tervek szerint alakul, a következő idegenforgalmi szezonban egy újabb attrakció várja a vendégeket. Az egregyi városrészben található település az 1. századtól az 5. század elejéig volt lakott. Először egy fagerendákból összeállított boronaház állt itt, majd egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett, majd a III. században egy Mithras szentélyt is kialakítottak benne. A kőépületet 2001-ben és 2003-ban tárták fel. A 10 millió forintba kerülő projektet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium és a városi önkormányzat finanszírozta. A mostani „Római kori romok zöldfelületi rehabilitációja és turisztikai vonzerejének növelése Hévízen” című nyertes pályázat összköltsége 68.907.484 forint, melyből 58.087.318 forint összegű támogatást kap a város a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programból. A mediterrán jellegű park és a hozzátartozó infrastruktúra kiépítésével a hely alkalmassá válik fesztiválok megrendezésére is, ezzel a szezonalitás mérséklődik és a város turisztikai kínálata is tovább bővül.

Fenékpusztán egy késő római kori erőd maradványai láthatók, ami európai viszonylatban is ritka és egyedülálló történelmi emlék. A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak. A római korban a provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak találkoztak itt. Dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója elmondta, hogy pályázati pénzek segítségével pár év múlva remélhetőleg 1500 év emlékei kerülnek bemutatásra a területen, köztük őrtornyok, egy római villa és egy ókeresztény bazilika.

Egy másik ókori emlék Zalalövőn található, ahol a romkertben a negyedik században épült, elszállásolásra szolgáló épület, a Villa Publica maradványai láthatók. “A vendégház negyede van feltárva, egy része a szomszédos épületek alatt húzódik, amelyet ki kéne sajátítani” – nyilatkozta Pintér Antal, a romkert melletti múzeum igazgatója, ahol a feltárt tárgyi emlékeket is bemutatják. Az épület mellett elhaladó Borostyánkő útnak szintén látható egy négy méter széles és nyolc méter hosszú maradványa. A romkert rossz állapotban van, ezért a fenntartó, a megyei önkormányzat pályázni szeretne a feltárás befejezésére.

Legyen a világörökség része a római limes!

A legátfogóbb program a térség római kori emlékeinek megmentésére a „Duna Limes UNESCO Világörökség” projekt, amely Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország örökségvédelmi szervezetei és további partnerek együttműködésével valósulhat meg. A program a Római Birodalom határát képező dunai limes-szakasz világörökségi jelölésének előkészítését tűzte ki céljául. Magyarországnak a Duna mentén húzódó egykori római határút nyomvonalának, a magyarországi limes-szakasznak világörökségi nevezését kell előkészítenie 2012-ig. A projektben résztvevők remélik, hogy a világörökségi cím elnyerése által megnő az érdeklődés Közép-Európa ókori emlékei iránt is.