Tarpataki Tamás jelezte, hogy az idei szőlőtermés leginkább a 2017-eshez lesz hasonló, de elmarad a tavalyi 520 ezer tonnától. Emlékeztetett rá, hogy nyár közepéig Magyarországon és az Európai Unió bortermelő országaiban is a tavalyihoz hasonló szőlőtermést vártak, amelyet azonban a szélsőséges időjárás jelentősen csökkentett.
Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára hozzátette, hogy eddig 37 ezer hektárról érkezett termelési jelentés, 20-21 ezer hektárra még várnak november 30-ig. Az eddig elért termésmennyiség 310 ezer tonna, így elérhető a 420-430 ezer tonnás szőlőtermés idén.

A helyettes államtitkár ismertette, hogy az Európai Unióban (EU) is tavaly volt rekordtermés, amikor 184 millió hektoliter bor és 6 millió hektoliter must készült, ez az ötéves átlagnál 14-15 százalékkal magasabb. Idén Európában a bortermés valamivel több mint 161 millió hektoliter lehet. Az unióban egyedül Portugáliában várnak nagyobb bortermést az idén a tavalyi évhez képest, Olaszországban 47,5 millió hektoliter, Franciaországban 43 millió hektoliter, Spanyolországban 38 millió hektoliter borra számítanak. Kiemelte, hogy az idén két borpiaci intézkedésre is szükség volt a hazai készletfelhalmozás miatt: a zöldszüreti intézkedésre uniós forrásból, és krízislepárlás támogatására nemzeti forrásból. A zöldszüretet mintegy 3500 hektáron, több mint 1900 termelő végezte el. A támogatás 2,52 milliárd forint, annak kifizetését a Magyar Államkincstár (MÁK) november végéig teljesíti.
– A krízislepárlás kerete nagyjából 600 millió forint. A krízislepárlásban a zöldszüreti intézkedéshez hasonlóan önkéntes a részvétel – hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy a magyar borimport mennyisége 2011-re érte el a maximumát 790 ezer hektoliterrel, azonban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ennek mennyisége jelentősen visszaesett: tavaly az importbor mennyisége nem érte el a százezer hektolitert. Idén az első nyolc hónapban az import 82 ezer hektolitert tett ki, az export mennyisége pedig 629,5 ezer hektoliter volt.
– Az export értékét lehetne még fejleszteni, az ország legnagyobb exportpartnere jelenleg Szlovákia, ezt követi Németország és Csehország, majd az Egyesült Királyság. Átlagban literenként kevesebb mint egy euróért exportálják a magyar bort, amely idén egy euró fölé emelkedhet – jegyezte meg.

Kanyó Lóránt, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezető-helyettese ismertette, hogy idén januártól a gyümölcspárlatokat és gyógynövényes italokat a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá vonták. Tavaly, az év végén – a neta alkalmazása előtt – komoly készletezés volt a szabad forgalomba bocsátott pálinkáknál, gyümölcspárlatoknál: decemberben a szokásos havi mennyiség háromszorosa, novemberben kétszerese, és ennek hatására idén év elején – a neta alkalmazása után – a szokásos mennyiségeknek csak fele került a szabad forgalomba, ez pedig a neta-bevételekben is látszik.

Mihály László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, hogy számítása szerint 790 millió forint neta folyhatott be a költségvetésbe az első kilenc hónapban a pálinkából, a költségvetési kiesés azonban ennél jóval nagyobb volt véleménye szerint az elmaradt szeszadó és áfa miatt.
– Az ágazat stabilitása érdekében szeretnék elérni, hogy a pálinkafőzdések a neta bevezetése miatt valamilyen kompenzációban részesüljenek - jegyezte meg.