A fenntartható táplálkozás újfajta megközelítése

Egyre sürgetőbb kérdés lesz, hogyan tudunk fenntarthatóbb módon táplálkozni. A fehérjével teli rovaroktól a laboratóriumban tenyésztett húsig sok zöld alternatívát kutatnak, a legújabb felfedezett pedig nem más, mint az alga.

A környezetvédők a túlhalászás pusztító hatásaira figyelmeztetnek, egy szakértő szerint ezért inkább az óceán aljáról kellene táplálkoznunk, mint a tetejéről, írja a MagyarMezőgazdaság.hu

Patricia Harvey, a Greenwichi Egyetem biokémia professzora és a bioenergia-kutatás vezetője szerint: „megtanultuk, hogyan kell elfogyasztani a szárazföldön található zöldségeket, ugyanakkor az óceánnal kapcsolatban még nincs kellő információnk arról, hogyan kell megenni az ott lapuló zöldségeket, az algákat.”

Mi az „óceáni flexitarizmus”?

Ez egy új koncepció, mely alapján (hasonlóan a flexitarizmushoz vagy az alkalmi vegetarianizmushoz, ahol az emberek többnyire növényi alapú étrendet követnek, némi hússal kiegészítve) több növényi eredetű élelmiszert kell fogyasztani az óceánból, mint halat.

Az alga az édes- és tengervízben egyaránt megtalálható vízi élőlények hatalmas, változatos csoportjának gyűjtőneve, amelyek fotoszintézist végeznek az oxigén előállítása érdekében. Az algák egy formája, amelyet a legtöbben ismernek, a tengeri moszatok, például a nori, melyek különösen a japán étrendben találhatók meg. 

Miért fenntartható az algafogyasztás?

„Tudjuk, hogy 2050-ig sokkal több embert kell táplálnunk, a népesség növekszik, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ha továbbra is ennyire intenzív mezőgazdaságot folytatunk, akkor annak hatása lesz a biológiai sokféleségre” – mondja Harvey. De nem fordulhatunk csak úgy egyszerűen az óceán felé, hiszen jellemezően húsevő halakat, például tonhalat és tőkehalat fogyasztunk ezekből a vizekből.

Milyen ízűek az algák?

„Az emberek hajlamosak úgy gondolni a hínárra, mint arra a nyálkás anyagra a tengerparton, így elég sok téves felfogást szükséges megváltoztatni” – mondja Harvey. Hozzátette, hogy: „általában az algáknak umami íze van, így egyre gyakrabban megtalálhatjuk ezeket sós ételekben, de lehetőség van arra is, hogy édes ételek összetevője legyen. A tengeri algákat zöldségként is lehet enni, de a mikroalgákat sokkal inkább az élelmiszerekhez hozzáadott összetevőként, azok kiegészítéseként fogják használni.”

Az algafogyasztás egészségügyi előnyei

„Körülbelül 80 000-100 000 algafaj létezik, de valójában csak 200-at ismerünk közülük, és valószínűleg csak 70-et fogyasztunk ezekből. A különböző algák mindegyikének eltérő előnyei vannak. A Dunaliella például pro-A-vitamint és omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavat termel.

Harvey szerint egyes összetevőkről bebizonyosodott, hogy már nagyon kis mennyiség elfogyasztása is pozitív hatással vannak a pikkelysömörre és a szembetegségekre. „Amit az egyetemeken csinálunk, az az, hogy megnöveljük a biomasszában lévő egyes összetevők termelését, és végül ez a biomassza bekerül az élelmiszerekbe.” Így az egészségügyi igényeinktől függően személyre szabott táplálkozási lehetőségeket kaphatunk. Megvásárolhatjuk tabletta formájában is, vagy akár italként is fogyaszthatjuk.

A szárazföldi növényekhez hasonlóan a fehérjetartalom az algafajtól függően változik. „Egy fajon belül is 26 és 70% között változhat a fehérjetartalom, attól függően, hogy hogyan termesztjük” – mondja Harvey. „De egyre inkább megtaláljuk a módját annak, hogyan lehet ezeket az algákat úgy termeszteni, hogy magas fehérjetartalmat biztosítsanak.”

Miért nem fogyasztottuk eddig ezeket?

A probléma kettős: a tudatosság hiánya és az európai jogalkotás akadályai. „Kínában már termesztik az algákat, és sokkal többet tudnak arról, hogyan kell ezt csinálni. Európában nem ismerjük a különböző fajokat, nem tudjuk, hogyan kell megfelelően termeszteni, és nem tudjuk, hogyan kell megfelelően feldolgozni.

A legtöbb algafajtát Európában jogilag nem ismerik el élelmiszerként, ám a Dunaliellát Amerikában már fogyasztják, Japánban is már már évszázadok óta a gasztronómia része. A hozzáállás azonban folyamatosan változik, és Harvey szerint az Y generáció élen jár az újdonságok elfogadásában. „Nagy a mozgás a fiatalok körében, akik egészséges életmódot szeretnének, és akik át akarnak térni az algákra; a sok kutatás is mutatja, hogy az emberek sokkal fogékonyabbak az újításokra, mint korábban voltak.”

Forrás: Store insider


Bajban a hazai sertéstenyésztő ágazat

Bajban a hazai sertéstenyésztő ágazat 

A gazdák több százezer sertést nem tudnak értékesíteni, miközben a vidéki térségeket csődhullám fenyegeti.
Argentin borok Budapesten

Argentin borok Budapesten  

Idén is bemutatkozott Budapesten a Malbec, e világhírű argentin borfajta, az egyik legnagyobb hazai borkereskedésben.
Innováció: gombabetegségeknek ellenálló szőlőfajták

Innováció: gombabetegségeknek ellenálló szőlőfajták 

A legjellemzőbb gombabetegségekkel szemben ellenálló szőlőfajtákat, valamint magas hozzáadott értékkel rendelkező borászati termékeket fejlesztett ki a Varga Pincészet Kft. és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) konzorciuma. 
Friss kutatás: a Z- és Y-generáció tudatos borfogyasztásáról

Friss kutatás: a Z- és Y-generáció tudatos borfogyasztásáról 

A fiatalabb felnőttek számára a borfogyasztás már nem csupán hagyomány vagy gasztronómiai kiegészítő, hanem értékválasztás is.
Új helyszín, bővülő választék – nyit a Gin Market

Új helyszín, bővülő választék – nyit a Gin Market 

A gin nemcsak az egyik legnépszerűbb ital és longdrink alapanyag a fővárosban, hanem az egyik legnagyobb ginfesztivál főszereplője is.
Tej Terméktanács: mindenki egyen több trappista sajtot!

Tej Terméktanács: mindenki egyen több trappista sajtot! 

A Tej Terméktanács országos marketingkampányt indított a hazai előállítású trappista sajt fogyasztásának ösztönzésére.
Hajnali 1-ig nyitva minden brit pub – győzelmet ünnepelnek

Hajnali 1-ig nyitva minden brit pub – győzelmet ünnepelnek 

Hajnali 1-ig nyitva tarthatnak a pubok a brit győzelem 80. évfordulóján.
Tízéves a budapesti topétterem, legendás túrógombócuk maradt az étlapon

Tízéves a budapesti topétterem, legendás túrógombócuk maradt az étlapon 

Tízéves az egerszalóki St. Andrea Szőlőbirtok értékeit továbbgondoló, 2015-ben az Eiffel Palace épületében megnyitott St. Andrea Restaurant.
A hely, ahol pezseg az élet, jó a hangulat és remek közösség van: Evezős Sörkert

A hely, ahol pezseg az élet, jó a hangulat és remek közösség van: Evezős Sörkert 

A Római-part legendás sörkertje 1983 óta a budapesti nyár kihagyhatatlan része.
Vétett az egyik alkalmazott – lépett Wang Mester

Vétett az egyik alkalmazott – lépett Wang Mester  

A Mozium étterem vezetősége hivatalos közleményben tájékoztatta vendégeit a közelmúltban történt jelentős belső változásokról.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.