2018‐ban a felmérés szakmai támogatója a Magyar Turisztikai Ügynökség volt, amely a borfogyasztással kapcsolatos kérdéseket az utazási szokásokkal kapcsolatos kérdésekkel egészítette ki így ezek az eredmények újdonságként szerepelnek a kutatásban.
Ezekből az derül ki, hogy boros utazást leggyakrabban évente egy alkalommal tesznek a válaszadók (22%), de hasonló azok aránya, akik ennél ritkábban (21%), vagy ennél gyakrabban (17%) keresnek fel boros úticélokat. Mindössze 9% nyilatkozta azt, hogy nem venne részt bortúrán. A válaszadók döntő többsége (70%) egy hétvégét, vagyis 2‐3 napot szán egy borhoz köthető belföldi utazásra.
Úticél tekintetében kiemelkedik Villány (46% jelölte meg), utána Tokaj (38%) és Eger (37%) következik. Jól szerepelt még Badacsony, a Balaton‐felvidék és Szekszárd is.
A borvidék kiválasztásának legfontosabb szempontja (a válaszadók 40,5%‐a jelölte meg) annak ismertsége. Majdnem ugyanennyire fontosak a környékbeli látnivalók, élménylehetőségek (39,3%). Ezen belül a legtöbben a programokat, látnivalókat, gyerekbarát lehetőségeket, fürdőt, wellnesst és a természeti környezetet említették – érdemes tehát a borvidékeknek ezen szempontokra is kiemelt figyelmet fordítani a kommunikáció során. Hasonlóan lényeges szempontot jelentenek a borvidék pincészetei (37,9%), valamint a megrendezett események, borfesztiválok (37,3%). A döntésnél a válaszok alapján szerepet játszik még a korábbi tapasztalat vagy éppen az újdonságérték, illetve az ismerősök, barátok ajánlása.
A konkrét pince kiválasztásánál a borok kerültek első helyre (51%), nem sokkal lemaradva pedig a pince, mint helyszín jellemzői szerepeltek (44%). Valamivel több, mint a válaszadók harmada jelölte meg a közeli szállást (36%), illetve a pincészet hírnevét (34%). Ezután a pincészet saját rendezvényei következnek (30%), majd az étkezési lehetőség (23%), végül a borásszal/tulajdonossal való találkozás lehetősége (17%).
Az eddigi évekhez hasonlóan idén is az internetező hazai lakosság borfogyasztási és borvásárlási szokásai képezték a kutatás magját. Új kérdésként került be a kutatásba, hogy az illető készít‐e, vagy gyűjt‐e bort. A válaszadók több mint negyede gyűjt, közel tizede pedig készít is. A korábbi évekhez hasonlóan a válaszadók egyszerű borfogyasztónak (45%), vagy legalább érdeklődőnek (41%) vallották magukat, de emellett a borbarátok (11%), a borismerők (2%) és borszakemberek (1%) is stabil bázist jelentenek. A korábbi évek tapasztalatának megfelelően a válaszadók legnagyobb része (27%) hetente többször fogyaszt bort, 20% hetente egyszer, 7% naponta. Vagyis több mint 50% legalább heti rendszerességgel iszik bort. Az otthoni borfogyasztás aránya 50% feletti, amelyet a vendégség követ (20%), megelőzve a szórakozóhelyen, étteremben történő fogyasztást (14%).
Továbbra is leginkább villányi (61%), egri (55%), illetve tokaji (50%) borokat fogyasztunk szívesen, és ugyanazon három borvidék követi a „kedvenceket” – Szekszárd (38%), Badacsony (32%) és Balaton‐ felvidék (31) –, mint az előző években. A válaszadók legnagyobb arányban a rozé bort szeretik (56%), amit a száraz vörös (47%), illetve száraz fehérbor követ (42%). Az édes fehérborok kedveltsége sem marad el lényegesen ettől (37%), és az édes vörösboroké is viszonylag magas (34%). Leginkább szuper‐ és hipermarketben vásárolunk (34%), amit a borászat, pincészet (21%), illetve a diszkont (18%) követ. A borszaküzlet jön ezek után (12%), az internet aránya továbbra is alacsony (1%). A válaszadók mindössze 1%‐a vásárol gyakran interneten bort, 9%‐nál előfordult már, a fele ki sem próbálná.
