A termelt pulykahús mennyisége folyamatosan csökken: az idei mintegy 95 ezer tonna 30 ezerrel alacsonyabb a tíz évvel ezelőttinél – mi több, 2000-ben 140 ezer tonna volt a termelés belőle.
– Az export valamelyest mérséklődött: a 2016-os 31 ezer tonnával szemben tavaly mintegy 26 ezer tonna volt a külföldön értékesített pulyka mennyisége, a belföldi értékesítés pedig meghaladta a 32 ezer tonnát – mondta el Erdélyi István, a magyar Pulykaszövetség elnöke, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt elnök-vezérigazgatója.

Ami a fogyasztást illeti, a hazai piac ingadozó, az elmúlt években kissé visszaesett (tavaly mintegy 4 kg az egy főre eső pulykahús fogyasztás, míg például 2004-ben 7 kg körül volt), nagyjából követi az életszínvonal változásait.

A munkaerő hiánya a pulykaágazatban is kihívást jelent a szövetség szerint, továbbá úgy vélik, szükséges lenne támogatni a beruházásokat és automatizálással járó fejlesztéseket annak érdekében, hogy a hazai, többségében családi vállalkozások ne csak belföldön legyenek erősek, hanem külföldi terjeszkedésben is gondolkodhassanak.

–  Az elmúlt év ágazati tevékenységét nézve, eredményes év volt a tavalyi, hiszen a korábbi időszak nehézségein túllépve, a 2016-2017-es madárinfluenza időszakán túlhaladva, a felhalmozott készletet sikerült értékesíteni, az exportunk pedig szépen fellendült - foglalta össze az elmúlt év teljesítményét az elnök. – Ettől függetlenül nehézségek is jelentkeznek, amellyel muszáj szembe kell néznie a pulykaágazatnak: a beszűkült lehetőségeink oka a többlet vágókapacitás hiány. A legnagyobb erőt a Gallicoop Zrt. 28 ezer tonnás vágóhídja képviseli, ezt követik a 6-8 ezer tonnás vágóhidak vannak, ahol a bővülés nehézkesen érhető el. Az, ahogy eddig ez az ágazat fejlődött, illetve szintet tartott az elmúlt években, a következő időszakban automatizálás nélkül nehezen lesz fenntartható. Újabb forrásokat kell majd bevonni annak érdekében, hogy a nehéz fizikai munkát kiváltsuk, annál is inkább, hiszen nincs is elegendő, a nehéz daraboló munkára alkalmas munkaerő. Azt gondoljuk, hogy automatizálással, kisebb létszámmal, azonos bértömeggel, de egy főre számított nagyobb bérrel lehetne megoldani a problémákat.

Szebb a pulyka, mint a páva

Király László, a Zala-Cereália ügyvezető igazgatója hasonlóképpen látja a helyzetet. Mint elmondta, összetartó, szakmailag magasan képzett, mintegy 150-200 főszereplős csapat adja a szakma magvát, akik készek és képesek a technológiai fejlődéseket befogadni, követni.

– A számokon túl minden tagunk nevében elmondhatom: mi nem csak a szakmánkat szeretjük – szeretjük a pulykát is. Nem csak úgy, mint fenséges táplálékot, de úgy is, mint élőlényt. 25 éve fogadtam az első napospulykámat, és bár ma már ritkán jutok ki a telepekre, bármikor is kerül rá sor, örömmel tölt el a sok kis állat közelében lenni. Biztos vagyok benne, hogy ez a hozzáállás is segített benne, hogy a nyugati versenytársak, kondíciók közepette is elfogadható eredményeket tudunk elérni az ágazatban, és joggal bízom benne, hogy ezután is meg tudjuk tartani a termelési szintünket.