Mélyütésként érte a hír a magyar szőlész-borász szakmát, hogy a világ termesztésében mértékadó rangos borszőlőlexikon grasevinaként könyvelte el a magyar olaszrizlinget. (Taljanska grasevina a fajta horvát neve.) Márpedig, amit a magyar olaszrizling és a horvát vetélytárs minőségben nyújt, az messze nem ugyanaz. Össze is fogott 21 borász, hogy kiváltsa a számunkra immár kétes értékűvé lett olaszrizling, illetve grasevina nevet.

Felhívásukra ötvennél is több névjavaslat érkezett, amelyek közül az ,,oris", a ,,nemes" és a ,,mandola" elnevezések kerültek az első három helyre. Az ,,oris" utal ugyan az eredeti névre, de már nincs benne felismerhetően. A ,,nemes" a fajtából előállítható kiváló minőségre céloz, míg a ,,mandola" elnevezést az olaszrizling egyik legmeghatározóbb jegye, a mandulás íz hívta életre. A borászok e három nevet továbbították annak a nemzetközi szervezetnek, amely dönteni hivatott az új név elfogadásában. Az állásfoglalás még várat magára.

Borászaink akciója nagyon is indokolt, hiszen ez az eredetileg olasz vagy francia eredetű fajta nálunk sokkal jobb bort ad, mint például eredeti hazájában. Itt alakulnak ki a szőlőben, illetve a borban azok a zamatok és illatok, amelyek különösen értékessé teszik az olaszrizlinget. Hazánk legtöbb borvidékén megtalálható, de a legjobb borokat a Balaton-felvidéken (Csopakon és a Szent György-hegyen) termő ültetvények adják. Mivel későn, október első felében szüretelhető, a déli, melegebb lejtőkre való. Bőven terem és kiváló minőségben, külön értéke, hogy szinte állandó minőséget ad. Bogyója hajlamos az aszúsodásra, a badacsonyi aszút is ez adja. A hosszabb, fahordós érlelés „megnemesíti” borát, amely gyakran tartalmaz keserű mandulára emlékeztető íz- és illatjegyeket (elsősorban a Balaton-felvidéken).A Mátra- és Bükkalján acéltartályos érlelésben könnyedebb, illatosabb ital születik belőle.