Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásával megvalósult beruházás küldetésének tekinti Nagymaros több évszázadra visszanyúló bortermelő hagyományának felélesztését - írja a Borászportál.

Kevesen tudják, hogy Nagymaroson a szőlő valószínűleg ősnövény volt, de az elnéptelenedés hosszú ideje alatt kipusztulhatott. Az 1700-s években betelepített - döntően német ajkú - lakosság azonban újból megkezdte a szőlőtelepítést. A nagymarosi szőlőtermesztés és borászat a XIX. században élte fénykorát, amikor is kofahajókkal szállították a bort Pestre, Budára és Bécsbe.

Az évszázadok alatt borospincék sokasága épült, amelyek közül egyet vásárolt meg, bővített ki és újított fel a DekanTer-Plusz Kft. A háromhajós, impozáns pince a toBORzó nevet kapta, utalva küldetésére, mely szerint Nagymaros új találkozóhelye, agorája szeretne lenni. (forrás: Borászportál)