Nagyszüleink, dédszüleink asztalára még heti rendszerességgel kerülhetett ebből a nem mindennapi húsból, mára azonban már szinte teljesen kikopott a menüből. Pedig rendkívül egészséges és különleges ételeket lehet belőle készíteni. De vajon mi ennek az oka? Miért viszonyulnak így a magyarok a galambhoz, mikor külföldön odáig vannak érte? Megéri velük foglalkozni egyáltalán?

Barabás János, a Görbeházigalamb Tenyészcetrum galambásza szerint igazi koronája lehet a hétnek egy galambhúsleves. De sokféleképpen felhasználható a levesen kívül is, hiszen remek sülteket, főételeket (például töltött galambot), lehet belőle készíteni. Mint fogalmazott, az ágazat kemény 30 éves lemaradásban van, és ez az a lemaradást, melyet ők most próbálnak behozni. Népszerűsítik Dubajban, Németországban és egyéb országokban is, emellett sikerült elérniük azt is, hogy híres magyar séfek is kapkodjanak a galambhúsért. Ennek ellenére továbbra sem epedezünk mi, magyarok érte, pedig érdemes lenne beiktatni az étkezésekbe, mivel, mint megtudtuk, rengeteg fontos anyagot tartalmaz, és igazi gourmet fogások készíthetők belőle, elérhető áron, írja az Agrárszektor.hu.

Különleges vörös hús

A 80-as években még volt kereslet a galambra, akkor előszeretettel fogyasztották az emberek. Rengeteg vasat, magnéziumot és egyéb fontos vitamint tartalmaz, amik más húsokban nem feltétlenül érhetőek el. A csirkével ellentétben vörös húsról beszélünk, és a keléstől a vágásig rövid idő telik el. A felsoroltakból látszik, hogy valóban különlegességről van szó, mégsem vagyunk befogadóak.

Már a vidékiek sem túl nyitottak, sok macerával jár a megpucolás és az előkészítése, ezért leginkább a kész vagy félkész termékeket részesítik előnyben. Ilyenkor csak be kell tenni a sütőbe vagy a serpenyőbe, és ugyanazt az ízharmóniát érhetik el, mint az éttermekben. Efelé megy el a társadalom, nem az önellátás felé – ez persze nem csak a galamb esetében igaz - fogalmazott Barabás János.

Megemlítette azt is, hogy itthon ugyan nem, de külföldön újra kezdik felismerni a galambhúst és a belőle készült termékeket. Fontos céljuk, hogy népszerűsítsék, ennek az egyik leginkább bevált módja a kóstoltatás. Ilyenkor rájönnek az emberek arra, hogy valóban egy különleges húsról van szó, nem kell tőle idegenkedni.

Óriási a lehetőség, nagy hiány van belőle

Szabó Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetség Nagytestű Alakgalambtenyésztő szakosztályának elnöke elmondta, hogy nagyjából 2500-3000 forintot kell feldolgozottságtól függően fizetni a galamb darabjáért – ez körülbelül 45-50 dekát teszi ki, tehát az ár nem kilogrammban értendő. Hozzátette, hogy vannak olyanok is, akik saját maguknak termelik meg, de ez a kisebb réteg. Elmondása szerint a fiatalabb generációkat abszolút nem érdekli a galambtenyésztés, az idősebbek pedig már nem bírják, nagyon sok telep maradt és áll is üresen.

Kapkodnak érte a luxuséttermek

A feldolgozott termékekért már jobban nyúlnak a vásárlók is, a szuvidált húsok például kelendőek, hiszen ilyenkor nem is kell mást tenni, csak betenni a sütőbe vagy az olajba, és 5 perc alatt ropogósra sütni. A szakértők szerint azért nincsen Magyarországon húsgalamb tenyésztés, mert az elmúlt 3 évtizedben nem sikerült fejlődni benne. 2018 decemberében azonban meghirdetésre került a Szárnyaló gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Program, mely némi feltámadást jelenthet az ágazatnak. A népszerűtlenség ellenére azért van, ahol kelendőek még Magyarországon is a galambok, ez a hely pedig nem más, mint a luxuséttermek, több Michelin-csillagos étterem étlapján is megtalálható a vendégek nagy örömére.

Mit követel a piac?

Mivel nem túl nagy a kereslet-kínálat, így sajnos nem lehet beszélni se exportról, se importról. Az itthon fellelhető fajták nem versenyképesek külföldön, mi is Franciaországból hoztuk a prémium minőségű húsgalambokat - mondta Barabás János.

A cél az, hogy egy teljeskörű piacot lehessen kialakítani, melyben az elmondások szerint partner a kormány is és az Agrárminisztérium is. Korábban mindenféle galambot felvásároltak, még a postagalambot is, melyek egymáshoz viszonyítva persze változóak voltak, illetve a húsminőség is semleges volt. A jelenlegi piac azonban azonosságot követel, súly szerint a 42-47 deka az ideális. De fel lehet dolgozni a kisebb galambokat is, például levesbevalóként. "15 ezer galambunk van, ezeket neveljük, és az a tervünk, hogy ezt 25-30 ezerre növeljük. Készül egy nagy vágóhídfeldolgozó, ha megépülne, akkor oda is szeretnénk 60-70 ezer párt."