A határon átnyúló Touristnet program keretében, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával jutottak el a vasi vendéglősök a minap Tarcsafürdőre (Bad Tatzmannsdorf), ahol egy középméretű szállodában előbb Karl Weber tartományi élelmiszerbiztos előadását hallgatták meg a HACCP rendszer ausztriai bevezetéséről.
Az élelmiszerrendészet alkalmazottja nem hallgatta el, hogy náluk sem volt egyszerű feladat az uniós irányelvekhez igazítani a helyi törvényeket, ráadásul a gyakorlat több tekintetben felül is írta azokat, de mára tisztának tűnik a vendéglátók, az ellenőrök és a többi érintett közötti, nálunk még mindig rendezetlennek tetsző viszony. Hogyan érték ezt el mintegy négy esztendő alatt? Karl Weber szerint a vállalkozók hamar megértették, mi az ő dolguk, s rendre kialakították a saját ellenőrzési rendszerüket. A hatóság pedig szabad utat adott annak az igénynek, hogy ne ugyanazokat az előírásokat kelljen alkalmaznia egy szállodának, mint mondjuk egy kávézónak, s mivel belátták, hogy lehetetlenség mindent úgy követelni a gyakorlatban, ahogy az az elméletben (lásd törvények) szerepel, ahol lehetőség volt rá, engedményeket tettek, főleg az adminisztráció területén. Példát is mondottabiztos.
Egy kisebb vendéglátó egységről beszélt, amit a tulajdonosa egy hónapra bezárt, mert a Olaszországba utazott. Amikor megjött, a mögötte hagyott egy hónapra ugyanúgy kitöltötte az élelmiszer biztonsági és higiéniai naplókat, mintha nyitva lett volna a vendéglő. Erre a biztos megkérdezte: minden nap hazajöttél, hogy dokumentáld a hűtőszekrény állapotát? Persze, hogy nem. Ilyenformán egyértelművé vált a hatóság számára: lehet (és kell is) könnyíteni bizonyos előírásokon anélkül, hogy az egész rendszer sérülne. Egy másik példa talán még jobban érzékelteti a különbséget: míg Ausztriában elegendő, ha azt dokumentálják, hogy a szálloda takarításához felhasználtak egy bizonyos tisztítószert, addig nálunk nyilvántartást kell vezetni az adott tisztítószer raktárból történő kivételéről, a felhasznált mennyiségről, a maradék további elhelyezéséről is. Ételek alapanyagainál, például a húsoknál még bonyolultabb a helyzet, kezdve a hűtőben történő elhelyezéstől a végső felhasználásig, hiszen nem elég magára a húsra koncentrálni, hanem a tárolásra, a hűtőszekrények hőmérsékletére is figyelni kell. Az osztrák biztos elmondta: az elvek minden országban egységesek, így kezdetben náluk is hat különböző listát kellett vezetni például a hűtőszekrények hőmérsékletéről. Ahol lehetett, ezt egyre csökkentették.
Ezt már alig akarták elhinni a vasi vendéglősök, ezért gyakran visszakérdeztek, hogy jól hallanak-e, esetleg a fordításban van valami hiba, de Karl Weber minduntalan mosolyogva ismételte meg, hogy bizony náluk így állnak a dolgok. A legnagyobb meglepetés csak ezután következett, amikor a magyarok megkérdezték: no, és mennyire büntetik az osztrák vendéglőst, ha szabálytalanságon érik? Az osztrák biztos felsorolta ajanuár 1-jétől érvényes, tehát legfrissebb büntetési tételeket: 25-35 euró ahelyszíni bírság. Erre már végképp nem tudtak mit mondani a vasi vendéglősök, akik 30 ezer forintnál kezdődő és ennek a tízszeresénél végződő tételekhez szoktak. Minderről Karl Weber (s nyilván az egész osztrák hatóság) véleménye egy mondatban: "Az a cél, hogy ne az adminisztráció, hanem a biztonság és a vállalkozó legyen előtérben".
A HACCP hazai bevezetésének és alkalmazásának lényeges elemeit a helyszínen részletesen és közérthetően ismertető Déri Tibor, a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársa a véleményeket utóbb így kommentálta: "Azt, hogy az osztrák előírások engedékenyebbek ezen a területen, mint a hazaiak, kár lenne vitatni, ugyanakkor ezt az egészet nem szabad egy mondattal elintézni, még alaposabb ismeretekre lenne szükség." A vasi vendéglősöknek volt még alkalmuk némi ámulatra, amikor betekintést nyertek a vendéglátó osztrák szálloda konyhájának, utóbb pedig egy közeli praliné manufaktúra (százhúsz helyre szállító családi vállalkozás) HACCP-s működésébe. Akis üzemben félkész áru felhasználásával három perc alatt bemutatták a praliné gyártásának mintegy 36 órás tényleges folyamatát, miután a vasi vendéglősök szinte egyszerre kérdezték: "És hol van a munkafolyamat dokumentációja?" Az osztrák férfiú válasza: "A HACCP a NASA (az Amerikai Űrkutatási Hivatal) dolga, nem a miénk". (A HACCP eredetileg a NASA által kifejlesztett rendszer, amelynek helyes használatával kiszűrhetők a higiéniai és élelmiszerbiztonsági veszélyforrások a gyártási munkafolyamatok során. A koncepció az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges élelmiszerek fokozott biztonságossága által támasztott igények következtében. A rendszer 1990-től az Európai Unió jogszabályozásával és direktíváival kapcsolatos tevékenységébe is beépült.)
Mindent hallva és látva Óvári Árpád, a vasi vendéglősök klubjának vezetőségi tagja annak a reményének adott hangot, hogy a kamara közvetítésével eljutnak az észrevételeik az illetékes magyar minisztériumhoz, s előbb-utóbb lesz némi könnyítés a hazai előírások alkalmazásában. (forrás: Vas népe, képünk illusztráció)
