Kiemelte, hogy a halfogyasztás növekedésének gazdasági szerepe is van, piacot biztosít a magyar haltermelőknek. Hozzátette: az agrártárca azon dolgozik, hogy az egy főre jutó éves halfogyasztás tovább növekedjen, és minél nagyobb arányban kerüljenek az asztalra magyar halak, mert jelenleg a hazai halfogyasztás 81 százalékát importból származó termékek teszik ki.

Elmondta, hogy a frissen piacra kerülő hazai halak fogyasztása környezetvédelmi szempontból is felelősebb döntés, mint a több ezer kilométerről fagyasztva idehozott tengeri halak vásárlása - tette hozzá.

Nagy István szólt arról is, hogy az elmúlt években az ágazat jelentős figyelmet fordított a halhús minőségére. Ennek elismerése, hogy tavaly két magyar haltermék, a Szilvásváradi pisztráng és az Akasztói szikiponty után az idén további két termék, a Balatoni hal és a Szegedi tükörponty is megkapta az európiai földrajziárujelző-oltalmat.

Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke az idei hazai haltermelést közepesnek nevezte főleg a kedvezőtlen időjárási körülmény miatt. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére lesz elég hazai hal karácsonykor.

Elmondta, Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termelt halfaj a ponty, amelyből tavaly mintegy 12 ezer tonnát halásztak le a 26 ezer hektáron gazdálkodó tógazdasági termelők, a második legnépszerűbb pedig az afrikai harcsa, amelyből 4 ezer tonnát termeltek. Karácsonykor a ponty, az afrikai harcsa a legnépszerűbb a hazai fogyasztók körében, ezt követi a szürkeharcsa, a süllő, a busa.