Mados Attila hozzátette: az a céljuk, hogy borvidékük újra ismert és elismert legyen, ebben komoly szerepet szánnak a térség egykori jelképes bora, a bakator újratelepítésének és termesztésének. E folyamatba illeszkedően május 27-én és 28-án első alkalommal rendezik meg a Bakator bor- és gasztrofesztivált az érmelléki településen, amely a kárpát-medencei bakator borok mustrája is lesz - fűzte hozzá megjegyezve, hogy a bakator mellett 13 érmelléki borászat további 37 borát kóstolhatják majd meg az érdeklődők.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere emlékeztetett arra, hogy a cívisváros az idén mintegy egy hektáros szőlőbirtokot vásárol az érmelléki borvidéken, s ezzel jelképesen is hozzájárul az egykor a város szőlőskertjének tekintett térség fejlesztéséhez. Valamikor nem is számított komoly debreceni gazdának az, akinek nem volt szőlőskertje Érmelléken. Történelmi tény, hogy Érmellék, amely évszázadokon át a város szőlőskertje volt, az egyik legjelentősebb fehérboros vidéknek számított. Trianon előtt a várostól mintegy 40 kilométerre lévő érmelléki terület a fehér borok tekintetében Tokaj és Balaton-felvidék után a harmadik legjelentősebb bortermelő terület volt - mutatott rá a polgármester.

Az első Bakator bor- és gasztrofesztiválon Debrecen a már hungarikum debreceni pároskolbásszal lesz jelen a helyi Ikon étterem jóvoltából - fűzte hozzá Papp László. Tóth Ernő, a Bakator bor- és gasztrofesztivál szervezésében is közreműködő debreceni Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. programigazgatója felidézte, hogy a cívisvárosban első alkalommal 2000-ben megtartott borkarnevál mára az ország harmadik legnagyobb borfesztiváljává nőtte ki magát. Az elmúlt években itt mutatták be az első érmelléki bakator borokat a bihardiószegi gazdák. Egyik képviselőjük, Heit Lóránd borász azt mondta, hogy 100-120 éves szőlőtőkékből sikerült visszahozni a híres bakatort, amit már például Badacsonyban is termesztenek.