Érdemes körülnézni a világ számos pontján, hol, mekkora tekintélye van, egyrészt a szakmának, másrészt ennek a legősibb élelmiszernek.

Külföldön ritka a magyar pékség

A hazait nem pótolja semmi.  A külföldre költöző százezreknek – már az '56-os menekültek számára is - amit a legnehezebb volt megszokni, az az igazi magyar kenyér hiánya. Akik külföldön élnek, mit meg nem adnának egy hamisítatlan magyar pékségért – de kevés van belőlük.

Magyarországon mindig nagy baj, ha nincs otthon kenyér, még akkor is, ha fogyókúrázik a család egyik fele. Persze ma már sokszor lefagyasztjuk – nemcsak nyáron, télen is – , hogy ha későn érünk haza és nincs nyitva bolt, ne jöjjünk zavarba. Sütőben átmelegítve, gyakran ugyanolyan jó, mint a friss.

A világ legfinomabb kenyereit sokak szerint Olaszországban sütik, bár ezek egy része inkább lepény vagy pizzaalap. A szárított paradicsomos, olajbogyós, fetás és még sokféleképpen ízesített finomságok önmagukban is csemegék, hátha még jófajta vörösbor is jár hozzá.

Lisztkurzus, amatőröknek

Egy magyar, vendéglátással foglalkozó csapat vendége voltam nemrég Olaszországban, állandó éttermünk pedig a Grado-i La Doge volt. A hatalmas, kerek, illetve négyszögletes, kissé lapos természetesen helyben sütött remekek érdekes mixtúráját adták a péksüteményeknek és a hagyományos kenyereknek.

Jártak már Önök lisztbemutatón? A laikusok számára a liszt – liszt, és kész. Simone Genero, a fiatal pizza- és kenyérkészítő mester a La Doge-ban rendezett prezentáción megmagyarázta, miért fontos ismerni a különböző típusú – ezúttal 100 százalékban olasz - liszteket. Minőségük, zamatuk attól is függ, Itália mely részén aratták le azt a bizonyos fajta búzát és mivel, hogyan őrölték.

Akkor a Rachello fajtával ismerkedtünk, figyelve a különféle kelesztési és dagasztási technikákra. Az interaktív tanórát az elkészített tradicionális, illetve újfajta gourmet pizzák kóstolója követte. A Rachello emellett egy védett területen termelt, garantáltan magas minőségű termékekből álló ellátási lánc, amely három régióban van jelen. Harminc mezőgazdasági cég, illetve agronómusokból álló csapat alkotja, akik a fenntartható mezőgazdaságért dolgoznak.

Ahol a világ kenyerei találkoznak

Izrael ez az a hely, hiszen itt állandó a bevándorlás. Sokféle kenyér, édes és sós, töltött és szezámmagos péksütemény – a hámántáskára és fánkra emlékeztető – vonzza a turistát is. Akárcsak a barchesztés a bagel os, a kóser McDonalds bucik pedig külön fejezetet érdemelnek.

Svéd finomságok, a messzi Északról

Dél után irány Észak! A svéd gasztronómia fontos eleme a kenyér, amely sokszor édeskés,. Mindegyik ottani háztartásban lehet találni sokáig elálló, szárított ropogós kenyeret, akárcsak Norvégiában és Finnországban. Ennek az az oka, hogy sokszor akkora mennyiségű hó esik és oly zord az idő, hogy a szupermarketig is bonyolult eljutni.

A tartós, barna knäckebröd, amellyel a svéd bútoróriás hazai áruházában már vagy 30 éve találkoztunk először. Persze Svédországban ezek ezerféle fajtáját kínálják, kedvencem a középen lyukas fajta, amilyent hajdanán a parasztházakban, egy mennyezeti rúdon tároltak.

Van, amit rúdon tároltak

Egyrészt praktikus okokból, hogy ne férjenek hozzá a kártevők, másrészt, mert a hó miatt napokig nem lehetett kimenni a faházakból. Nagyon finom a runda björn nevű változat. A barna kenyér a közkedveltebb, de nem hasonlít az orosz koriandermagos borogyinóira. Divat dúsítani az alapmasszát különféle magvakkal.

Lehet kapni Stockholmban közép-európai kenyeret is, hiszen sokezer magyar, lengyel, román, horvát, szerb, szlovén él Svédországban. De igazi hazai veknit sajnos nem. 

A teljes cikk elolvasható: ITT