Mint ismert, a Négy Mancs elnevezésű osztrák állatvédő szervezet a közelmúltban többször is fellépett a hazai baromfipiac vezető cégének számító Hungerit ellen, és a társaságot ma is „feketelistán” szerepelteti a kényszeretetéses (töméses) víziszárnyas-hizlalás miatt, amely viszont magyar tradíciónak számít. Ennek következtében egyes nyugat-európai élelmiszerláncok saját hálózataikból kilistázták a Hungerit-termékeket. Magyar József e lépéseket érthetetlennek tartja, mert szerinte az unión belül az áruk szabad mozgását senki sem korlátozhatja. Ezért – tette hozzá – taktikát kellene kidolgozni arra az esetre, ha a „gazdasági terrorizmust” képviselő, „nevenincs” szervezetek újra támadásokat indítanának. Korábban felmerült, hogy az ügyben Magyarország nyújtson be keresetet az Európai Bírósághoz és uniós szintű versenyhivatali eljárást is kezdeményezzen.
Május 9-én tart egyeztető megbeszélést a VM arról, hogyan lehetne fellépni az uniós állatvédő szervezetek tevékenységeivel szemben – mondta Magyar József. Hozzátette: fontos döntés, hogy a tárca napirendre veszi az ügyet. Szerinte most taktikát kellene kidolgozni arra az esetre, ha „nevenincs” szervezetek újra támadásokat indítanának a Hungerit és más magyar vállalkozások ellen.
Mint az agromonitor.hu beszámolt róla, a hazai baromfipiac vezető cégének számító Hungerit vezérigazgatója a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult a „gazdasági terrorizmust” képviselő állatvédők magatartása miatt, majd a VM-mel folytatott előzetes tárgyalásokat. Magyar József tájékoztatása szerint Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter „maximális támogatását” adta az esetleges magyar fellépéshez, de a vezérigaztató konkrétumokat egyelőre nem kívánt említeni.
A Négy Mancs elnevezésű osztrák állatvédő szervezet még 2008-ban indított kampányt a Hungerit ellen, és a vállalatot most is negatív listán szerepelteti a kényszeretéses (töméses) víziszárnyas-hizlalás miatt, amely viszont a magyar haszonállat-nevelési tradíciók közé tartozik. A szervezet a kampánnyal elérte, hogy a Hungerit a német és az osztrák élelmiszerláncokba nem szállíthat termékeket. Magyar József az üzlethálózatok lépését is érthetetlennek tartja, mert szerinte az unión belül az áruk szabad mozgását senki sem korlátozhatja. Korábban felmerült, hogy az ügyben Magyarország nyújtson be keresetet az Európai Bírósághoz és uniós szintű versenyhivatali eljárást is kezdeményezzen.
A szentesi vállalat a három évvel ezelőtti leállás után 2009-ben indította újra a hízott libák vágását, és azóta évi 0,9-1 millió állatot dolgoz fel. A cégnek ma a hízott libamáj értékesítése nem okoz gondot, a darabolt árukat (a libamellet és a libacombot) pedig a francia és a német piacokon értékesíti. A társaság a libahúst Németországban – az ottani áruházláncok visszautasítása miatt – más csatornákon, elsősorban a hotel-restaurant-catering (HORECA) szektorban adja el.(forrás: Agromonitor)
