A közelmúltban a Kúria szintén foglalkozott a borravalóval, és kimondta, hogy „a borravaló kezelésének folyamata nem minősíthető a pénztárgépet üzemeltetők olyan működési sajátosságának, amelyek megalapozhatnák a pénzkészlet és a pénztárgép bizonylatolt pénzmozgásai egyenlegének eltérését”.

Az MVI álláspontja ezzel kapcsolatban, hogy a borravaló kezelését is működési sajátosságként lehetne kezelni, hogy egy könnyen alkalmazható és életszerű szabályozás jöjjön létre. A szakmai párbeszéd eredményeképpen tavaly év végén megjelent a Magyar Közlönyben egy rendeleti módosítás, amely megoldani hivatott a működési sajátosságból eredő problémát.

Nem lehet eltérés, de valamennyi azért igen

Az adóhatóságok tevékenységével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 18/2020. (XII. 30.) PM rendelet alapján a 48/2013-as NGM rendelet 49/A.§-a kiegészült a (2) bekezdéssel, amely főszabályként előírja, hogy a pénztárgéphez hozzárendelt pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint egyezést kell mutatnia a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével. Ugyanakkor kivételesen lehetővé teszi azt, hogy a pénzkészlet és az egyenleg között az üzemeltető működési sajátosságai által okozott és ezekhez igazodó mértékű eltérés mutatkozzon.

A pénztárgép zárásánál lévő összeg a mérvadó

Az MVI a NAV-hoz fordult annak tisztázása érdekében, hogy ez a jogszabályi módosítás hogyan befolyásolja a borravaló kezelését a vendéglátóhelyeken, illetve milyen módon érinti az ezzel kapcsolatos hatósági ellenőrzéseket?

A NAV-tól kapott tájékoztatás szerint a borravaló kezelésével kapcsolatban 2021. január 1-jétől hatályba lépett új szabályozás

• egyrészt külön rendelkezik arról, hogy a borravaló kezelése működési sajátosságnak minősül abban az esetben, ha az a pénztárgép napi nyitási és zárási időpontja között a pénztároló eszközben lévő pénzkészlet és a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegének eltérését okozza,

• másrészt lehetővé teszi azt, hogy a borravaló, mint működési sajátosság és az annak eredményeként mutatkozó eltérés esetén, a pénztárgéphez hozzárendelt pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerinti egyezése a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével csak a pénztárgép zárásakor álljon fenn.

Az új szabályozást a vállalkozás bevételének minősülő és ezáltal pénzmozgás-bizonylat kiállítására irányuló kötelezettséget keletkeztető borravalók megfizetése esetében lehetséges alkalmazni. A pénztárgépek üzemeltetőinek az új szabályozás folytán lehetőségük nyílik arra, hogy a pénztárgépek nyitásának időpontjától a zárás időpontjáig megvalósuló borravaló-fizetések mint pénzmozgások esetében a pénzmozgás-bizonylatok kiállítását egészen a pénztárgépek zárásának időpontjáig jogszerűen elhalasszák.

Mit ellenőriz ezentúl a NAV?

A pénztárgépekkel kapcsolatos ellenőrzések során a NAV vizsgálhatja, hogy a pénztárgép kasszájában lévő pénzkészlet összege és összetétele megegyezik-e a kiállított bizonylatok (a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások) egyenlegével. Abban az esetben, ha az eltérést a borravaló fizetéséből adódó működési sajátosság okozza, a későbbiekben benyújtott bevallásoknak is a borravalóként történő elszámolást kell tükrözniük. A NAV munkatársai az elszámolások és a bevallások helyességét ellenőrzéseik során nyomon követik.

Az MVI üdvözli az új rendeleti szabályozást, amely a korábbiakhoz képest nagyobb mozgásteret biztosít a borravaló kezeléséhez kapcsolódó bizonylatolási kötelezettség teljesítésére, és egyúttal csökkenti a vállalkozások ezzel kapcsolatos büntethetőségét.