A miniszter közölte: a 2011-ben létrehozott Nemzeti Parki Termék Védjeggyel mára 158 gazda 600 terméke rendelkezik, a gyarapodó védjegyek által pedig jól láthatóvá válnak az értékek.

A rendezvényen a minisztérium és a Természetes Ízeket Előállítók Közössége együttműködési megállapodást írt alá.

Azok a helyi termékek kaphatnak Nemzeti Parki Termék Védjegyet, melyek tartósítószer és adalékanyag hozzáadása nélkül készültek, például mézek, lekvárok, szörpök, sajtok tartoznak ebbe a körbe - sorolta a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor úgy fogalmazott: sokat jelent, ha a szálláshelyeken, vendéglátóhelyeken, múzeumokban jelen vannak a védjegyes termékek, hiszen így többen megismerhetik azokat és turisztikai vonzerőt is jelentenek a fogadóhelyek számára.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy a nemzeti parkokat érintő 10 állomásos körút első állomása, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban megtalálható termékek közül kiemelkednek a különleges ízű és zamatú élelmiszerek, mint a levendulás, mandulás, kecsketejes termékek.

A Balaton-felvidék területén 4 pályázat útján összesen 20 termelő 151 terméke nyerte el a védjegyet, az ötödik pályázat pedig a borok megmérettetésére ad majd lehetőséget - fűzte hozzá. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy Magyarország területének az Európai Unió átlagához képest magas, 30 százaléka maradt meg természetközeli állapotban, ennek 9 százaléka védett, 21 százaléka pedig Natura 2000 besorolású terület.

A hazai nemzeti parkokban összesen 300 ezer hektárnyi védett terület található. Ezért is van nagy jelentősége a helyben termelt, helyi alapanyagokat felhasználó és hazai hagyományokon alapuló termékeknek - húzta alá.