A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) 2016 óta minden évben közzéteszi statisztikai helyzetjelentését a vendéglátásról. A 2019-es évről szóló helyzetjelentést ismételten Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával.

A helyzetjelentés alapvetően a KSH által közzétett statisztikai adatokat dolgozza fel, amelyből megismerhető a vendéglátás ágazat 2019-es teljesítménye, így többek között a vendéglátó hálózat jellemzői, a folyó és változatlan áras forgalom alakulása, a foglalkoztatási és átlagkereseti adatok, valamint európai összehasonlításban a vendéglátásra és a szálláshely-szolgáltatásra érvényes ÁFA-kulcsok is.

A vendéglátás ágazat a turizmus szektorhoz is kapcsolódva a közvetlen és közvetett hatást figyelembe véve jelentős mértékben járul hozzá az ország GDP-jéhez, és a foglalkoztatást tekintve mintegy 140 ezer embernek ad munkát, ezért a nemzetgazdaság ágazatai közül kitüntetett figyelmet érdemel. A turizmusra jellemző ágazatok közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak több mint egyharmada.

2019-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 187 ezer főt foglalkoztattak, akiknek több mint kétharnadát a vendéglátás ágazatban dolgozók adták.

Munkaerő-kérdés

A foglalkoztatottak száma az I (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) nemzetgazdasági ágban 3,7 százalékkal nőtt 2019-ben az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan az üres álláshelyek arányát (2,2%) tekintve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén változatlanul komoly problémát jelent évről évre a szakképzett munkaerő hiánya.

Bérezés, vendéglátóhelyek száma

A vendéglátásban dolgozók keresete továbbra is az egyik legalacsonyabb, a nemzetgazdasági átlag kb. 60 százalékát teszi ki (2019-ben bruttó 219 ezer Ft/fő/hó).

A vendégeket 2019-ben 51 ezer vendéglátóhely várta országszerte, amely 2010-hez képest közel 4 ezerrel kevesebb üzletet jelent. Az üzleteknek közel egyharmada (több mint 16 ezer egység) Közép-Magyarországon, minden ötödik vendéglátóhely pedig Budapesten található.

Üzemeltetés

A vállalkozások főtevékenysége alapján a vendéglátóhelyeknek csak kétharmadát üzemeltették a vendéglátás ágazatban. A vendéglátóhelyek üzemeltetésében pedig az egyéni vállalkozók szerepvállasa 2018-hoz képest alig változott, 2019-ben is a vendéglátó üzletek egyharmadát üzemeltették egyéni vállalkozók.

Mindemellett a vendéglátás ágazatban működő vállalkozások szinte teljes egészében a KKV-szektorba tartoznak.

Forgalom, árak, árbevétel

A vendéglátóhelyek forgalmának alakulásában a világgazdasági válságot követő évek visszaesései után az elmúlt években mind a folyó áras, mind pedig a változatlan áras forgalom tekintetében jelentős növekedés következett be. 2019-ben a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele (az online pénztárgép adatokat is figyelembe véve) 1466 milliárd forintot tett ki, amely 14,3 százalékos növekedést jelent a 2018-as évhez képest.

Az árbevétel 91 százalékát, 1333 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 133 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátás adta.

A vendéglátásban a fogyasztói árak 2019-ben 6,7százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztói árindexet (103,4%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2018-hoz képest 7 százalékkal nőtt.

Fejlesztés, beruházás

Az összesített, változatlan áras forgalom alakulásában is folyamatos növekedés tapasztalható. A vendéglátóhelyek jövedelmezősége szempontjából az ÁFA-kulcs két lépcsőben bevezetett csökkentésének köszönhetően a vállalkozások többsége számára további lehetőségek adódtak a fejlesztésre, beruházásra és a munkavállalói keresetek növelésére.

ÁFA alakulása

2018. január 1-jétől az étkezőhelyi (éttermi, mozgó) vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra 5%-os ÁFA-kulcs érvényes. Emellett turizmusfejlesztési hozzájárulásként további 4 százalékot kell fizetniük az érintett vendéglátóhelyeknek.

Az ÁFA-kulcs csökkentése rendkívül pozitív lépésnek tekinthető, azonban a hatályos ÁFA-szabályozás továbbra is bonyolult és nehezen alkalmazható a vendéglátó vállalkozások számára.

A kialakult helyzetet jól mutatja, hogy a cukrászdákban jelenleg három ÁFA-kulcsot kell alkalmazni.

A fennálló problémára megoldást jelentene, ha a kedvezményes adókulcsot más európai országokhoz hasonlóan valamennyi – az alkoholos italokat kivéve – vendéglátóipari szolgáltatásra (ideértve az elvitelre történő értékesítést és a házhoz szállítást is) kiterjesztenék.