Pálinka csak Magyarországon termedt gyümölcsből készülhet, a pálinkakészítők ki vannak szolgáltatva az időjárásnak: többször előfordul, hogy nem a megfelelő mennyiségben vagy minőségben áll rendelkezésre az alapanyag. A legtöbbet ugyanis az adja hozzá a pálinka ízéhez, hogyha egészséges, érett gyümölcsből készül. Ha a pálinkafőző rossz gyümölcsöt használ fel, akkor minden mást csinálhat jól, akkor sem lesz jó a pálinka.
Idén barackból rengeteg termedt, de az ezt megelőző 2-3 évben nagyon kevés volt. Az idei alapanyag kimondottan jó minőségű, annak ellenére, hogy sok van belőle. Sokan a málnával vannak gondban: egyre kevesebb málnaültetvény van hazánkban, az se mindig produkál megfelelő hozamot. Idén nehéz volt hozzájutni, volt olyan főzde, amelyiknek nem is sikerült - tudtuk meg Mihályi Lászlótól, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnökétől.
Az utóbbi években folyamtosan - minimálisan, de - bővült a hazai piac. Ez idén megtorpant, ugyanis január elsejétől a népegészségügyi termékadót (NETA) kivetették a pálinkára is - ami azt jelenti, hogy palackonként nagyjából ezer forinttal lett drágább ugyanaz a termék. A másik nehézség, hogy a vendéglátóhelyek ugyan nem, de az egyéni fogyasztók gyakran vásárolnak a magánfőzésből illegálisan kereskedelembe kerülő termékeket, ami hátráltatja a legális, és emiatt egyre drágább pálinka helyzetét.
A fesztiválidőszak nem dobja meg igazán a fogyást: a magas alkoholfok a rekkenő hőségben nem hat éppen frissítően. A pálinkák (fogyasztásának) ideje inkább a téli időszak, kiemelten karácsony körül.
Trend
Mihályi László tapasztalatai alapján a fogyasztók keresik a minőségi pálinkákat, de vannak olyan tételek is, amelynél a mennyiségi fogyás az elsődleges szempont. A PNT mindenesetre szeretné, ha a cégek és a fogyasztók is egyre inkább a minőséget választanák.
A legújabb trend a megalkotott vegyespálinkák - ez nem azt jelenti, hogy együtt cefrézik a különböző gyümölcsöket, hanem a lefőzött pálinkákat bizonyos százalékban házasítják. Keresik azokat, amik kiegészítik, vagy erősítik egymást - mondja Mihályi László. A 2015. évi Országos Pálinka-, és Törkölypálinka Verseny értékelése alapján Magyarország legjobb pálinkája díjat egy ilyen, Zenit szőlő – Kései meggy párosítás nyerte el.
Környezettudatosság
A Pálinka Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén felmerült, hogy a jogszabályok néhol a józan ész és környezeti egészség ellen működnek. Erre példa a cefremoslék, tehát a kifőzés utáni gyümölcs kihelyezése - jelenleg nagyon körülményes visszajuttatni a földbe, miközben a természetben lebomlana, és a talaj állapotát javítani tudná. Sok helyen elkerülhető lenne így a műtrágyázás. Ennek a helyzetnek a kezelésére a PNT létrehozott egy munkacsoportot, hogy a minisztériummal és a Szent István Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás tanszékével közösen megoldást találjanak a problémára.
