Az unió tavaly közölte, hogy megvizsgálja a horvátok arra irányuló kérelmét, hogy a Prošek eredetvédettségi oltalmat kapjon, ami ellen az olasz kormány is benyújtotta kifogásait az Európai Bizottságnak, számol be a vitáról az euronews.com portál.

Az olasz álláspont gyakorlatilag megegyezik azzal a döntéssel, amelyet a Bizottság a horvát EU-csatlakozás évében, 2013-ban hozott. A döntés szerint Horvátország nem használhatja a Prošek elnevezést, mert az nagyon hasonlít a Proseccóhoz, ami megtévesztené a fogyasztókat.

Az olaszok védik italukat

Mint az olaszok kifejtették, kezdeményezésük célja a fogyasztók védelme. A Prosecco és Prošek elnevezések összezavarhatják a vásárlókat. Sok olasz például azt hiszi, hogy a Prošek a Prosecco angol fordítása”, vélik. Gian Marco Centinaio, olasz mezőgazdasági miniszter, aki arra is emlékeztet, hogy ugyan már számos alkalommal érte fenyegetés a „Made in Italy” brandet, a mostani eset mégis egyedülálló. A miniszter szerint normális, hogy olasz nemzeti üggyé vált az, hogy a Proseccót – Olaszország legnagyobb mennyiségben eladott borát – támadják. Rendkívül lényeges az is, hogy a támadás ezúttal egy Európán belüli országból érkezik.  

Mi a horvátok álláspontja?

A horvátok a tradícióra hivatkoznak. Úgy érvelnek, hogy a Prošek név évszázados, a Prosecco konzorcium főigazgatója szerint viszont egyszerűen csak a Trieszthez közeli olasz település nevének lefordított változata. „Még mindig lehet találni olyan palackokat, például Champagne néven, amelyeket olasz borászok készítettek a múlt században. Ugyanez történt a horvátoknál, amikor az általuk az 1700-as években a borukra használt név az eredeti elnevezést idézte, amely az olaszországi Prosecco helységnévre utal”, mondja Luca Giavi.

Köszönőviszonyban sincsenek egymással

A két bor jelentősen különbözik egymástól. Az évente mintegy 2 és fél milliárd eurós árbevétellel exportált Prosecco könnyű száraz habzóbor, míg a Dalmáciából származó Prošek édes, desszertborként fogyasztják.

A Prosecco az olaszországi Veneto és Friuli-Venezia Giulia régiók dombjairól származik, amelyeket az UNESCO 2019-ben a világörökség részének nyilvánított. Az eredetvédő olasz konzorcium, a Colline Prosecco UNESCO elnöke, Marina Montedoro szerint az UNESCO elismerése olyasvalami, ami segíti a gazdaságot. „Turisták utaznak a környékre, hogy meglátogassák a geológiai szempontból igen sajátos dombokat, amelyek a világon egyedülállóak. De azért is jönnek, mert a helyszíneket a termékhez kötik. A Prosecco a helyi kultúra és hagyomány része. Ez olyan elem, amelyet az UNESCO figyelembe vett, amikor a területet ilyen elismerésben részesítette”, mondja Marina Montedoro.

A teljes cikk megtalálható: ITT