A hatalmas, fahéjas, diós, mazsolás, vajas bóleszeket hajdanán uzsonnára szolgálták fel a Király utca népszerű zsidó kávémérésében, mígnem az egyszerűbb péksütemények ki nem szorították a divatból.

A zsidó péksüteményt Jeruzsálemben, Moszkvában, Párizsban és Dél-Franciaországban is árulják. Mint ahogy azt is leírják, hogy a bólesz szó a jiddisből származik, az eredete pedig nagy valószínűséggel a spanyol bollo szóhoz vezethető vissza, ami zsömlét jelent.

Kultutca elnevezéssel kortárs zsidó kulturális és művészeti fesztivállal indult el a Zsidó Budapest 150 Éve programsorozat az erzsébetvárosi Csányi utcában. Az egész napos rendezvény egyik állomása Bólesz Pékség néven kínált a látogatóknak zsidó gasztronómiai témájú beszélgetéseket.

Arról pedig, hogy tulajdonképpen mi is az a bólesz, Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész mesélt vasárnap délután az érdeklődőknek. A történész kifejtette, hogy a bólesz a 19. század második felében csinált óriási karriert Pesten. Tulajdonképpen egy édes péksüteményről van szó, ami a diós csiga és a darázsfészek közötti átmenet.

Elolvasom az előadás összefoglalóját >>