Hogyan és hol alakultak át a világ boltjai és étkezdéi a koronavírus pandémia alatt? 

Mivel számos országban az egészségügyi rendelkezések a személyes kontaktok, az elengedhetetlen utazások minimalizálására szólították fel a lakosságot a vírus terjedésének visszaszorítása érdekében, a fogyasztók az egész világon arról számoltak be, hogy ritkábban ettek étteremben és gyakrabban vásárolnak online, mint a járvány előtt. A helyi vásárlás azonban – akár a helyi gazdálkodóktól, gyártóktól, helyi vállalkozásoktól vagy helyi éttermektől – nagyjából változatlan maradt a pandémiát megelőzőhez képest.

A fogyasztók kevesebbszer mennek el enni és többször rendelnek

Világszerte az emberek 63%-a ritkábban látogatja a kicsi és helyi tulajdonú éttermeket, mint a pandémia előtt. Azonban a régiók és nemzetek között egy változatosabb kép rajzolódik ki.

Latin-Amerikában (79%) és Észak-Amerikában (68%) mutatkozik a legnagyobb visszaesés a kis vagy helyi tulajdonú éttermek személyes látogatásában, míg a spektrum másik végén, az ázsiai-csendes-óceáni régióban ez az arány 54%. 

ÁBRA: A Covid-19 járvány kezdete óta milyen gyakran végzi az alábbiakat? – Személyesen (beltéri vagy kültéri) kis vagy helyi tulajdonú éttermekben való étkezés (felnőtt lakosság bázisán, N=22.504 fő)

Azok a nemzetek, amelyeknél az éttermekben való étkezés a legjelentősebb mértékben csökkent, beleértve Chile-t, Perut, Mexikót és Argentínát, a fogyasztók több mint 80%-a ritkábban számol be a helyi tulajdonú éttermekben történő személyes étkezésről, mint a pandémiát megelőzően. A 28 megkérdezett ország közül Japán tapasztalta a legkisebb, 44%-os visszaesést, Magyarország pedig a második a sorban, 48%-os csökkenéssel. 

Globálisan a nők jobban tartózkodnak az éttermek látogatásától (nők vs férfiak 66% vs. 59%), ahogy korosztályosan az 50-74 évesek (68%-kal csökkent) körében a legalacsonyabb az éttermi fogyasztás, míg ez az arány a 35 évesnél fiatalabbak esetén csak 57%-os. 

Ezzel párhuzamosan elmozdulás történt a várakozásoknak megfelelően az ételek elvitele és házhoz szállítása irányába. Világszerte a fogyasztók több, mint egy ötöde számol be arról, hogy gyakrabban eszik a helyi tulajdonú éttermekből elvitelre kért és házhoz szállított ételt, és 45%-uk a pandémiát megelőző gyakorlatát folytatja a jelenlegi helyzetben is. 

Bár a személyes étkezés nem lehetséges, sokan továbbra is támogatják a helyi éttermeket elvitel vagy ételszállítás útján.  

Ez a tendencia látható Latin-Amerikában és Észak-Amerikában, ahol 30%, illetve 27% azt mondja, hogy gyakrabban rendelnek elvitelre vagy házhoz szállítással, mint a pandémia előtt. Latin-Amerikában azonban emelkedett azoknak a száma is, akik kevesebbszer rendelnek elvitelre, mint a világjárvány előtt (38%). Latin-Amerika a második helyen áll a Közel-Kelet-Afrika régió mögött (48%) azon emberek számában, akik ritkábban rendelnek elvitelre.

Az egyes országok közül Japán ismét kiemelkedik azzal, hogy a legnagyobb arányban itt nem számoltak be a fogyasztók változásról az elvitelre kért vagy házhoz rendelt ételfogyasztásban (72%), ami jóval meghaladja a 45%-os globális átlagot. 

"Magyarország 61%-kal a második helyen áll. A múlt heti bejelentések tükrében a magyar gyakorlat a következő hetekben is ez lesz majd" – tette hozzá Földes Annamária, az Ipsos CX kutatási igazgatója. 

A fogyasztók nagyrészt arról számolnak be, hogy nem változott a helyi vásárlásaik száma

Világszerte a fogyasztók több, mint fele változatlan gyakorisággal vásárol személyesen kis vagy helyi tulajdonú vállalkozásoktól.

ÁBRA: A Covid-19 járvány kezdete óta milyen gyakran végzi az alábbiakat? – Személyesen kis vagy helyi tulajdonú vállalkozásoktól való vásárlás (felnőtt lakosság bázisán, N=22.504 fő)

Japánban vannak a legnagyobb arányban az olyan fogyasztók, akik szerint a járvány nem változtatott azon, hogy milyen gyakran látogatják a kis és helyi tulajdonú üzleteket (78%), és a magyarok közel három negyedének szintén nem változott a személyes vásárlási gyakorlata ezekben az üzlettípusokban.

Világszerte az emberek kevesebb mint fele mondja, hogy gyakrabban vásárol online (43%). Talán nem meglepő, hogy globális szinten a magasabb jövedelmű fogyasztók online gyakrabban vásárolnak a világjárvány kezdete óta (49%), mint az alacsonyabb jövedelműek (37%). Észak-Amerika vezeti az online vásárlás gyakoriságának globális növekedését, Latin-Amerika követi 46%-kal. Ugyanakkor azoknak a fogyasztóknak a legnagyobb arányát is ez a térség adja, akik körében a legjelentősebben csökkent (25%) az online vásárlás. A szokások drámai módon megváltoztak a régióban, de nem egyazon irányban.

ÁBRA: A Covid-19 járvány kezdete óta milyen gyakran végzi az alábbiakat? – Online vásárlás (felnőtt lakosság bázisán, N=22.504 fő)

„Az online vásárlás fizetési módjainak hozzáférhetősége és elérhetősége hozzájárulhatott ehhez a különbséghez. – magyarázza a szakértő. – Érdekes látni azonban, hogy a magyar piacon a legkisebb az elmozdulás, mindössze a lakosság negyede vásárol többet online és kevesebb, mint ötöde kevesebbet. Ahogy azt más méréseink is mutatják, a magyar piacon lassabb, visszafogottabb a változás.”