A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára gyakorlatilag megerősítette azokat az előzetes értesüléseket, miszerint a kormány a "hamburgeradó" bevezetését tervezi. Cséfalvay Zoltán a HírTv-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy vállalniuk kell a rizikót azoknak, akik egészségkárosító termékeket fogyasztanak.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége a napokban úgy reagált: nem ismerik a Kormány "hamburgeradó" néven futó elképzelését, de a sajtóban napvilágot látott nyilatkozatok alapján várják, hogy ebben a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazat jövőjét érintő kérdésben az érintettek bevonásával, valódi szakmai vitát és hatásvizsgálatokat követően szülessen döntés.
Mint közleményükben írják, a hazai élelmiszer-feldolgozók termékei a legszigorúbb hazai és uniós egészségügyi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok betartásával jutnak el a fogyasztókhoz, így fogyasztásuk semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent.
A Jobbik programjának évek óta hangsúlyozott tétele: vessenek ki adót az egészségtelennek minősített gyorséttermi árucikkekre, ahogy azt teszik az Európai Unió számos tagállamában, így Dániában, Romániában, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában.
– A függőségből nem lehet kigyógyulni, csak tartósan önmegtartóztatóvá válni. Aki húsz évig dohányzott, az nikotinfüggőnek tekinthető, hiába nem gyújtott rá az elmúlt két évben – hangsúlyozta a Bors Online-nak adott interjúban dr. Zacher Gábor toxikológus. A szakember szerint pénzzel nem, csak felvilágosítással ösztönözhető a leszokás.
– Magyarországon mintegy 800 ezer alkoholfüggő él. A rehabilitáció fél-egy évig tart, és igen sok pénzt felemészt. A cigarettázás következményeként kialakuló gégerák sugárkezelése, kemoterápiája egymillió forintnál is többe kerül. Lehet, hogy valaki élete során be sem fizet annyi járulékot, mint amennyit a gyógyítása elvisz.
Lőcsei Tamás (PricewaterhouseCoopers) szerint körültekintően kell eljárni az ilyen adók bevezetésekor, ugyanis több tanulmány is kimutatta, hogy az élelmiszerek ára sokkal jobban befolyásolja a fogyasztást, mint az élelmiszer egészségre gyakorolt hatása.
Az Egyesült Államokból indult az az ötlet, hogy bizonyos élelmiszereket a kevésbé egészséges kategóriába soroltak be, és ennek megfelelően különböző adókat vetettek ki rájuk. Jelenleg is több államban vannak érvényben ilyen adók - mondta az InfoRádiónak a PricewaterhouseCoopers cégtársa.
Lőcsei Tamás hangsúlyozta: ahány ország, akkora ennek az adónemnek a mértéke, amely az egészen minimálistól a két-három százalékig terjed. Óvatosan kell bánni ezzel, mert több tanulmány is rámutatott: jelentős hatással lehet ez a fogyasztásra.
Az élelmiszer ára ugyanis sokkal jobban befolyásolhatja a fogyasztást, mint az informáltság az adott élelmiszernek az egészségre gyakorolt hatásairól - fűzte hozzá a szakértő, aki elmondta azt is, hogy egy tanulmány szerint két százalékos adó 25 százalékkal vetheti vissza az adott termék fogyasztását.
Csontos Csaba, a Nestlé Hungária Kft. vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója közölte: mivel az adó költségoldali növekedést jelentene a cégeknek, ami nem viselhető el sokáig, az árak emelkednének, vagy munkaerőtől kellene megválni. - Az adóval egyes termékek egyszerűen drágábbak lesznek, az egyetlen, aki károsodhat, az a fogyasztó - tette hozzá. (forrás: Pénzcentrum, Weborvos, Bors Online, Femina, Világgazdaság)
