Az elemzésben kiemelik: 2015-ben a magyar turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 9,4%, a közvetlenül foglalkoztatottak száma 338 ezer volt, turizmusunk devizabevételei 4,81 milliárd eurót tettek ki, a növekedés 8,9% volt 2014-hez képest. A devizabevétel és -kiadás egyenlege 3,16 milliárd euró volt (index: 109,5%).
2015-ben a World Economic Forum által készített Turizmus és Utazás Versenyképességi Világranglistán – amelyen 141 ország szerepel – Magyarország a 41. helyet érte el, ami visszaesést jelent a 2013-ban elért 39. helyhez képest.
A Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok – ICCA – 2015. évi felmérése szerint Magyarország a 36-37., Budapest a 19-20. helyen végzett, ami két hellyel gyengébb az előző évinél. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy 2007-ben ugyanezen a listán Budapest még a 7. helyet foglalta el. Az ICCA 2015. évi ranglistáján a versenytársak közül Magyarországot Ausztria (14. hely), Lengyelország (21. hely), Csehország (25. hely), Budapestet Bécs (4. hely) és Prága (11. hely) előzték meg.
Az STR riport szerint 2015-ben a vizsgált öt közép-kelet-európai ország – Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – között Magyarország szállodái szobafoglaltságban 71,5%-kal Ausztria mögött a második, nettó átlag szobaárban 69,1 euróval Ausztria és Csehország mögött a harmadik, nettó REVPAR-ban 49,4 euróval ugyancsak Ausztria és Csehország mögött a harmadik helyen végeztek. Szállodáink pozíciója mindhárom mutatóban azonos volt az előző évivel az öt ország között.
Az STR rangsorban történő egy hellyel való előrelépés ellenére Magyarország és Budapest továbbra is olcsó desztinációnak számít. Ezt igazolják a szakmai sajtóban, s általában a médiában folyamatosan megjelenő hírek. Például a Tripadvisor 2015. július 29-i tájékoztatása szerint Budapest a 4. legolcsóbb az európai városok toplistáján Isztambul, Bukarest és Krakkó után. A Bank Ausztria 2015. július 14-én, majd 2016. július 4-én készült értékelése szerint a nyújtott szolgáltatások árait tekintve Magyarország áll az első helyen a vizsgált országok között. Hazánkban az osztrák turisták 2014-ben 100 euróért 168 euró értékű, 2015-ben már 172 euró értékű turisztikai szolgáltatást kaptak az otthoniakhoz hasonlítva. A Mastercard 2015. június 3-i sajtóközleménye szerint Bécsben a turisták tartózkodásonként átlagosan 218.000 forintot, Budapesten 98.000 forintot költenek.
A magyar turizmus jövőbeni kilátásai – főleg az elmúlt években, 2016. január-május között tapasztalt pozitív tendenciák tükrében is – kedvezők. Az MSÉSZ kiadványa szerint a fejlődést segíthetik a turizmus új állami irányításának bejelentett, tervezett intézkedései. Ezen túlmenően a Budapesten és másutt tervezett – a turizmus számára is lökést adó – városfejlesztések, mint a Liget projekt, a nagy kapacitású kongresszusi központ vagy a nagy rendezvények – mint például a Vizes VB –, az újabb fürdőfejlesztések, a „kibontakozó gasztronómiai forradalom”, a Bocuse d’Or budapesti versenyen elért magyar siker is hozzájárulhat a további növekedéshez. Ehhez azonban kutatásokkal alátámasztott, a mértékadó szakmai szervezetekkel egyeztetett országos, valamint Budapestre és a Balatonra kiterjedő turizmus stratégia kidolgozása és következetes végrehajtása, továbbá a szállodai vállalkozások jövedelemtermelő képességének szabályozási eszközökkel történő javítása szükséges.
Az MSZÉSZ-tagszállodák jelzései szerint 2016-ban a 2015-ben elért rekorderedmények, a forgalom további, bár a tavalyinál kisebb ütemű növekedése várható az alábbiak szerint. A belföldi kereslet tovább nő – ezt igazolják az I-V. hónapok adatai – a lakosság erősödő vásárlóerejének, költési hajlandóságának köszönhetően. A szomszédos, földrajzilag közeli országokból – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia stb. – egyre többen látogatják vidéki gyógy- és üdülőhelyeinket.
Meghatározó piacainkról – Európából, az EU-tagországokból – fennmarad a stabil kereslet, mérsékelt ütemű növekedéssel. Ázsiából – Kínából, Dél-Koreából, Izraelből – két számjegyű növekedés várható. Ebben nagy szerepe lesz a Budapest és egyes új ázsiai desztinációk között várhatóan induló új légi járatoknak.
Ugyanakkor piacépítő intézkedések hiányában a német piac további visszaesése valószínűsíthető, s bizonytalan, hogy az orosz piacról a kereslet csökkenése hogyan alakul. Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének hatásai még nem láthatók, de amennyiben az angol font gyengülése tartós marad, az a brit beutazás csökkenését okozhatja.
A korábbi évek tapasztalatai szerint 2016-ban a külföldi keresletre várhatóan fékezően hat a labdarugó EB és a nyári Olimpiai játékok megrendezése, valamint a terrorizmus veszélyének esetleges erősödése is.
Az MSZÉSZ éves szállodapiaci elemzését ide kattintva töltheti le.
Forrás: MSZÉSZ
