A világ radikálisan változik körülöttünk: a sajtóhirdetések piaca drasztikusan csökken, a Google és a Facebook hirdetési bevétele exponenciálisa nő. Egyre bővül azoknak a korosztályoknak a száma, amelyek digitálisan képzettek ezzel párhuzamosan egyre kevésbé fontosak a nem digitális natív korosztályok, vagyis az 50 fölöttiek – hívta fel a figyelmet Luthe.
Az utazás világát is megváltoztatta a digitalizáció: a közösségi szállásfoglalástól a gépkocsi- és ebédmegosztáson át a programszervezésig. Az utazás tervezési folyamata is megváltozott: az átlagos utazó manapság már csupán a foglalás előtt 24 nappal kezdi a szálláskeresést, és nincs a fejében hotelmárka a kezdet kezdetén. Egyre többen használnak napi szinten utazási applikációkat, ehhez képest a szállodák felének nincs mobiltelefonra optimalizált weboldala.
A digitalizált világban információs háború dúl, ennek egyik legújabb fejleménye, hogy a legnagyobb online szállásfoglaló oldal, a booking.com nem adja már ki a szállodának az utas emailcímét, a portálnál gyűlnek az adatok, vagyis a „big data”. Pedig adatok nélkül nem lehet megnyerni az információs háborút – állítja a szakember. Az adatot pedig meg lehet szerezni az utastól akkor is, amikor megérkezik a szállodába.
Luthe azt javasolta, hogy a wifi bejelentkezéshez kérjük el a vendég emailcímét, vagy ajánljunk neki ingyenes városnéző applikációt, és emellé kérjük el az adatait. Számos olyan további eszközt kell használniuk a szállodáknak, amelyek révén helyt tudnak állni a globális információs versenyben. A szálloda honlapján mindenképpen legyen lehetőségük a vendégeknek elmondani a véleményüket – ez azért fontos, mert így a kontroll a mi kezünkben marad, míg például a tripadvisoron jóformán alig tehetünk valamit egy szándékoltan rosszindulatú bejegyzés ellen.
Kommunikálni kell a vendéggel – javasolja a szakértő, és bár hibát bárki elkövethet, ha azt kijavítjuk, és utána megkérjük az ügyfelet, hogy értékelje az ügyintézést, valószínűleg jól jövünk ki a negatívnak indult helyzetből. Bár Európában is folyamatosan csökken a szállodák saját honlapjain történő foglalások száma, miközben az OTA-k részesedése nő, törekedni kell az előbbire.
Németországban egy versenyhivatali döntés alapján ráadásul az árparitás nem vonatkozik a szállodák saját honlapján közölt árakra, így olcsóbban adhatják a szobát direktben, mint közvetítőkön keresztül. De vannak online beosztástervező programok, szállodai munkatársak és álláshelyek között közvetítő szoftverek is.
Mi változott a 7%-os áfával?
Németországban a szakma nyomására 2010-ben csökkent le a szállodai áfakulcs a korábbi 19-ről 7%-ra. Az Unióban legtöbb államában egyébként kedvezményes kulcs érvényes, kivéve Dániát, az Egyesült Királyságot és Szlovákiát. Az uniós szállodai áfakulcs középértéke 9,75%, így a kedvezményes magyar 18% így a legmagasabb az előtt említett három ország mögött.
A német szakmai szervezet számításai szerint óriási sikert hozott az áfacsökkentés: a vendégéjszakaszám 370 millióról 436 millióra nőtt 2010-ről 2016-ra, különösen belföldi forgalom újra felfedezték az országot. Közben a hotelek is beruháztak, fejlesztették a terméket. 42 ezer új állást jött létre 2009-hez képest! Létrejött egy transzparens weboldal, ahol az ország összes hotelfejlesztései kereshetők. Sok új beruházást generált az áfacsökkentés. A német kormány egymilliárd eurós kieséssel számolt áfából, ehhez képest csak 154 millió volt 2009 és 2014 között, és a többletfoglalkoztatásből származó befizetéseket nem számolták ide.
Az áfakérdés amúgy nem egy sikertörténet az Unióban: jelenleg egyik kormányt se érdekli az uniós direktíva, minden kormány csinálja, amit akar!