Airbnb a nagyvilágban: tiltják, tűrik, támogatják?

A világ nagyvárosaiban, így Budapesten egyre népszerűbb dolog a rövidtávú lakáskiadás. A befektetői kedv meglódulása miatt a legtöbb helyen jelentősen megemelkedtek az ingatlan- és az albérletárak, mivel a turistáktól néhány nap alatt nagyobb bevételt lehet elérni, mint a fix havidíjas lakáskiadásból. A szálláspiacon tömegével megjelent lakások miatt több amerikai és európai nagyvárosban a szabályozás szigorítására került sor. Több helyen a szállodások szövetsége, máshol a helyi lakosok tiltakoznak az airbnb-s és más közösségi szállásfoglalón elérhető lakások terjedése ellen. A BBC cikke valóságos csatát vizionál a városok és a globális közösségi szállásfoglaló oldalak között.

Az írásból kiderül, hogy Amszterdamban már akadnak olyan környékek, ahol kevesebb az állandó lakos, mint a turista. A szerző, aki korábban maga is kiadta a lakását, megjegyzi, hogy kevés olyan tevékenység akad, amivel ilyen rövid idő alatt, ilyen könnyen ennyi pénz szerezhető. Az Airbnb mellett több más szolgáltató is foglalkozik rövidtávú lakáskiadás bonyolításával, így például a HomeAway, a Tripping, a OneFineStay és a FlipKey.

Amszterdam kezdetben teljesen airbnb-barát volt, azonban a legelsők között, 2014-ben vezetett be korlátozást a szobakiadók számára: évi 60 napban maximálták a kiadható napok számát és négy főben maximálták a lakók létszámát. - Az otthonmegosztás kezdetben egy kedves kezdeményezésnek tűnt, de ma már pénzkereseti mód. Egyes kerületekben ma már több a turista, mint a helybeli lakos. Az az érdekünk, hogy a várost megvédjük az illegális szállodák tulajdonosaitól – nyilatkozta a lapnak Amszterdam szóvivője, Sebastiaan Meijer. Amszterdamban nem sokat szórakoztak, elhatározták, hogy utolérik azokat, akik nem tartják be a játékszabályokat. 2 millió euróból speciális egységet hoztak létre a szabályszegők előkerítésére, és hetente két illegális hotel bezárására kerül sor. Manapság egyre több város korlátozza a rövidtávú lakáskiadást különböző módszerekkel: Reykjavík és Berlin két olyan város Európában, ahol a lakáspiacon a legtöbb gondot okozzák a turistáknak kiadott szobák és lakások. Berlinben május óta tilos teljes lakást kiadni rövid időre közösségi szálláshely-megosztó oldalakon. Aki megszegi a szabályt, akár 100 ezer eurós bírságot is kaphat. Az izlandi parlament minap fogadott el egy olyan új törvényt, amely évi 90 napban korlátozza a rövid távú szobakiadás időtartamát és regisztrációhoz köti a tevékenység végzését. Aki ennél hosszabb időre adná ki a házát, annak vállalkozásként kell regisztrálnia. Az Airbnb szóvivője így reagált a BBC újságírójának megkeresésére: “Megértjük, hogy az olyan platformoknak, mint az Airbnb, segítséget kell nyújtaniuk a városoknak abban, hogy ne tűnjenek el a megfizethető ingatlanok a területükről, és ebben partnerséget ajánlunk nekik.”

A BBC számításai szerint még a szigorított szabályozás mellett is megéri rövidebb időre kiadni a lakásunkat. A lapban megszólal egy berlini munkanélküli férfi, aki a családjától kapott 6000 euróból vágott bele a szobakiadásba, és az idén már 110 ezer eurós bevételre számít négy kiadott apartmanjából. Mivel a lakásokat hivatalosan regisztrálta, az új berlini szabályozás nem érinti. A lap bemutat egy 26 éves izlandi vállalkozót is, aki a családjával résztulajdonosa 10 ingatlannak Reykjavík belvárosában. Mivel a család céget alapított az ingatlanok kiadására, nem vonatkozik rájuk az új, kilencven napos szabály. A turizmus közben óriásit pörög Izlandon: 2015-ben 29%-kal nőtt a külföldi vendégek száma az előző évihez képest, és a jelentős segítséget nyújt a gazdaságnak kilábalni a 2008-as bankcsőd okozta válságból. A kereslet akkora, hogy nincs elég szálloda a városban, ezért a lakáskiadás segít enyhíteni a gondon.

Míg Berlin, Reykjavík és Párizs, ha szigorít is, de alapvetően együttműködik a lakáskiadással foglalkozó oldalakkal, addig az Egyesült Államok nagyvárosaiban, nevezetesen New York and San Francisco esetében, sokkal feszültebb a viszony a városvezetés és a portál között. Júniusban a New York-i Szenátus megtiltotta a rövidtávú lakáskiadóknak, hogy az airbnb-n hirdessenek. Ugyanebben a hónapban az airbnb a bíróság előtt támadta meg San Francisco önkormányzatát, miután az olyan rendeletet fogadott el, miszerint az airbnb köteles levenni az oldaláról minden olyan San Francisco-i szálláshelyet, amely nem rendelkezik hivatalos hatósági regisztrációval, és ha ezt nem teszi, komoly bírságra számíthat. Az Airbnb globális menetelése az említett problémák ellenére is töretlen: becslések szerint 2020-ban félmilliárd éjszakát foglalhatnak le a portálon keresztül világszerte. Egy, a megosztáson alapuló gazdaságról szóló friss könyv szerzője, Arun Sundararajan azt mondja, hogy az Airbnb varázserejének fontos eleme az az intimitás, ami nem létezik a szállodákban. Sok utazó ugyanis az otthon kényelmét és mások közelségét is keresi utazása során, ráadásul még spórolhat is vele. https://mitpress.mit.edu/sharing-economy

A közelmúltban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége adott ki állásfoglalást az ügyben, szigorítást kérve a hatóságoktól.

Az érdekvédő szervezet nyolc pontban foglalta össze a javasolt tennivalókat:

Az MSZÉSZ javaslatai a rövidtávú lakáskiadásra vonatkozóan

1. A jelenlegi szabályozás felülvizsgálata szükséges. Azt fogyasztóvédelmi, a vendégek biztonsága szempontjából fontos kritériumokkal – tűz, vagyonbiztonság, akadálymentességi, stb. – szükséges kiegészíteni.

2. Ugyanazt a bejelentési kötelezettséget kell előírni magánlakások bérbeadóinak – schengeni egyezmény – mint amit a szállodáknak kell teljesíteni.

3. Ugyancsak javasoljuk, hogy a bérlakásokat rövid távon ne lehessen bérbe adni, hogy társasházakban levő magántulajdonú lakások esetében a társtulajdonosok hozzájárulása legyen szükséges a rövid távú bérbeadásához. Megfontolandónak tartjuk, hogy a lakások bérbeadásának szabályozásánál tegyenek különbséget a rövid – 30 napnál rövidebb – és annál hosszabb távú bérbeadás között.

4. Megfontolásra javasoljuk, hogy nemzetközi példák szerint a rövid távú bérbeadásnál korlátozzák az évi bérbeadás napjainak számát (pl. 60-90-120 napra), limitálják az alkalmanként bérbeadásra kerülő napok számát.

5. Álláspontunk szerint vizsgálni szükséges az ún. „lakás hoteleket” – mikor egy üzemeltető bérel több lakást a tulajdonosoktól, s azokat szállodaszerűen működteti – hogy azok milyen működési engedéllyel rendelkeznek, mennyiben felelnek meg a szállodákra előírt tűzrendészeti, akadálymentességi, fogyasztóvédelmi, stb. követelményeknek. Ezt indokolja, hogy egyes „lakáshotelek” akár 50 – 100 lakást működtet szállodaszerűen.

6. Tekintettel arra, hogy a fővárosban lakásonként – annak elhelyezkedésétől, felszereltségétől, minőségétől, méretétől, az idénytől függően – éjszakánként 25-40.000 Ft-os, vagy annál is magasabb árat el lehet érni, javasoljuk a jelenlegi szobánkénti 32.000 Ft éves átalányadó mértékének felülvizsgálatát Budapesten.

7. Mivel a nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint is jelentős az engedéllyel nem rendelkező lakások szerepeltetése a foglalási portálokon, magas az adóelkerülés, hazai szabályozásra lenne szükség külföldi példák szerint – a lakáskiadást közvetítő portálokra. Elő kellene írni, hogy ezek kizárólag engedéllyel rendelkező lakásokat forgalmazzanak, honlapjukon tüntessék fel a lakások engedélyének számát, rendszeresen szolgáltassanak adatokat az önkormányzatoknak, az adóhivatal felé a lakásokban megfordult vendégek, vendégéjszakák számáról, a lakástulajdonosok részére átutalt díjakról.

8. A magánlakások bérbeadására vonatkozó jelenlegi KSH adatszolgáltatást – ami évente júniusban ismerteti az előző évben településenként, bérbeadásra vonatkozó engedéllyel rendelkező lakások, szobák, valamit az ezekben regisztrált bel-és külföldi vendégéjszakák számát – át kell alakítani. Ezt úgy kell módosítani, hogy legalább negyedévente közöljenek adatokat a rövid távon kiadásra kínált lakások, szobák számáról, az azokban megfordult összes, bel- és külföldi vendég, az általuk eltöltött vendégéjszakák számáról, a külföldi vendégek nemzetiségenkénti megoszlásáról, a magánlakások településenkénti árbevételéről.

Sorra nyomják fel az Airbnb-lakásokat a barcelonaiak
Egy hónapja élesedett az a weboldal, amin a barcelonai önkormányzat várja a bejelentéseket a rövid távra kiadott lakásokról.

Elsősorban az Airbnb és más hasonló szolgáltatásokon keresztül kiadott ingatlanokat akarják ellenőrinzi ezzel. Az első hónapban 500 bejelentés érkezett - olvasható a 444-en.

Barcelonában elvben csak külön önkormányzati engedéllyel lehet turistáknak néhány napra kiadni lakásokat, de ezt a legtöbb főbérlő nem váltja ki. A városi politikusok féltik a helyieket, hogy kiszorulnak a jobb környékekről, és illetékeket akarnak szedni az Airbnb után, ezért indították el az oldalt.

Forrás: BBC / turizmusonline.hu


MTÜ-értékelés az idei első félévről

MTÜ-értékelés az idei első félévről 

A budapesti és a vidéki szálláshelyek forgalmát, vendégéjszaka alakulások számát vették górcső alá.
Hét elején átadták a budai Bem téren épült új luxushotelt

Hét elején átadták a budai Bem téren épült új luxushotelt 

A belsőépítészeti terveket a holland sztárdesigner, Marcel Wanders készítette, a magyar 3h Építészirodával közösen.
Alakul a budapesti reptérnél épülő négycsillagos szálloda

Alakul a budapesti reptérnél épülő négycsillagos szálloda 

Szerkezetkész az újabb terminálkapcsolatú szálloda Ferihegyen.
Frissítő újdonságokkal vár nyáron a Hotel Clark Budapest!

Frissítő újdonságokkal vár nyáron a Hotel Clark Budapest!  

A főváros szívében, a Lánchíd és a Budai Vár lábánál található 5 csillagos Hotel Clark számtalan üdítő újdonságot és felfrissülést kínál ezen a forró nyáron nem csak a városba látogató külföldi, de a hosszú hétvégi „staycation”-re vágyó hazai vendégnek is.
MSZÉSZ Társult tagok - pályázati lehetőség

MSZÉSZ Társult tagok - pályázati lehetőség 

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) Társult tagjai részére idén is meghirdeti az „Év Technológiai Újítása" pályázatot.
Igazgatóváltások az Accent Hotels-nél

Igazgatóváltások az Accent Hotels-nél 

A szállodalánc csapata két új szakemberrel bővült.
Itt a Michelin Guide ajánlást kapott hazai hotelek teljes listája

Itt a Michelin Guide ajánlást kapott hazai hotelek teljes listája 

A júniusi négy új minősítéssel együtt már huszonöt magyar szálláshely került be a világszerte ismert Michelin Guide által ajánlott szálláshelyek közé.
Új generációs, jól kereső utazó közönséget céloz meg kisfilmjeivel ez a budapesti ötcsillagos hotel

Új generációs, jól kereső utazó közönséget céloz meg kisfilmjeivel ez a budapesti ötcsillagos hotel  

A belvárosi Vörösmarty téren található Dorothea Hotelről sugároz bemutató kisfilmeket júliusban a CNBC International a kereskedelmi műsoridejében.
Gasztronómiai kalandok, időutazás és egy 120 éves hotel

Gasztronómiai kalandok, időutazás és egy 120 éves hotel 

A 120. születésnapját ünneplő legendás győri szálláshelyen jártunk.
Itt az év Green Collection Szállodája

Itt az év Green Collection Szállodája 

Ez az ötcsillagos pesti belvárosi hotel nyerte el „Az Év Green Collection Szállodája” címet Japánban.

Interjú

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni 

A két Michelin-csillagos étterem konyháját vezető séffel többek közt a versenyről és megosztó ételekről beszélgetünk, és mesél arról is, miért nem követi a trendeket.
Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is.