A vállalkozók jelentős része - akik többnyire a vendéglátásból és szobakiadásból profitálnak - attól tart, hogy ha nem változik semmi a városban, akkor be kell zárniuk kisboltjaikat, éttermeiket, sörözőiket. Ezzel azonban akár 10-15 százalékkal is megugorhat a környéken a munkanélküliség - tájékoztatta lapunkat Kerekes Szilárd, a Bükért - Vállalkozók Szövetségének elnöke.
A közel kétszáz vállalkozót tömörítő érdekvédelmi szervezet szerint a katasztrofális nyárnak nem csak az általános gazdasági válság az oka, hanem az is, hogy a fürdőturizmusból élő város vendéglátósai, szobakiadói csak most érzik igazán, hogy már nem számíthatnak azokra a német, osztrák turistatömegekre, amelyek 80-as években gyakorlatilag eltartották a várost. A mostani, fiatalabb turisták számára azonban már nem elegendő vonzerő a lángos, a gulyás és a paprika - állítja a szervezet.
Mint azt Kerekes Szilárd, a szervezet elnöke hangsúlyozta, az alig háromezer fős településen mintegy 250 kiskereskedelmi üzlet, vendéglátóhely és turizmusból élő egyéb vállalkozás (masszőrök, fodrászok, természetgyógyászok, stb.) lételeme, hogy minél több turista jöjjön a városba. Ugyanakkor a város polgárai számára az is fontos lenne, hogy a szállodák ne akarják "bezárni" a vendégeket az épületeikbe, hanem hagyják őket a városban is költeni. A legtöbb büki szálloda mindent megtesz azért, hogy vendége jól érezze magát a hotel falain belül, ugyanakkor az is jellemző, hogy a szállodák vezetőségének figyelme arra már nem terjed ki, hogy olyan helyi kooperációkat alakítsanak ki a kisváros vállalkozóival, amelynek köszönhetően ők is életképesek maradhatnak. Kerekes szerint a szállodák mellett a helyi gyógyfürdőnek is jobban oda kellene figyelnie a város kisvállalkozóira. Véleménye szerint, az "elméleti" turisztikai szakembereknek gyakrabban kellene konzultációkat tartaniuk azokkal a kivállalkozókkal, akik a hétköznapokban a saját bőrükön tapasztalják a turizmusban történő változásokat.
A szövetség elnöke úgy véli, új vendégeket csalogathat a városba az a mintegy 2 milliárd forintos fürdőberuházás, melynek köszönhetően nemcsak az idősebb, de a fiatalabb generációk is ismét felfedezhetik a város előnyeit. Ugyanakkor a fejlesztés kidobott pénz is lehet az ablakon, ha a turisták bezárt kisvendéglőket, bedeszkázott fodrászszalonokat, kihalt vegyesboltokat találnak majd Bükfürdőn.
Kerekes szerint az elméleti statisztikák jól mutatnak a városban, ennek ellenére nagyon nehéz helyzetben vannak a vállalkozók. A város vendégeinek 65-70 százalék külföldről érkezik, több mint 30 nemzet turistái látogatják a települést. A német vendégek száma a korábbiakhoz képest csökkent, de ennek ellenére a legtöbben (35 százalék) továbbra is Németországból jönnek. Az osztrákok aránya évek óta 20-23 százalék körül mozog, a cseheké viszont az elmúlt öt évben robbanás-szerűen, 5-8 százalékról immár 20 százalék fölé nőtt.
Az ide látogató vendégek közel hétszázezer vendégéjszakát töltöttek el a városban, s ezzel a számadattal Bük bekerült a leglátogatottabb városok TOP 10-es keretébe. - A baj csak az, hogy a fürdő, a szállodák és a városi vállalkozók közötti párbeszéd hiánya miatt egyre nehezebb helyzetben vannak azok, akik a városban élnek és itt is próbálják megtalálni számításaikat a munka világában - állítja a helyi vállalkozókat tömörítő szövetség.(atv.hu)
