Európa számos országában versenyjogi értékelés tárgyává tették az OTA-k árparitásos kikötéseit. A szakember beszámolt a svéd, a német és az olasz aktuális helyzetről az árparitásos gyakorlatot illetően. Hallhattunk arról is, hogy mérföldkőhöz érkezett a szakma nyáron: 2019 júliusában az Európai Bizottság megalkotta az unió fennállása óta az első olyan irányelvet, amely szabályozza az online értékesítési platformok működését. A jogalkotók szándéka szerint egy kiszámítható, igazságos és átlátható rendszer jött létre a piaci szereplők számára.

Az érintett társaságoknak 2020. július 1-ig kell felkészülniük arra, hogy eleget tegyenek az irányelv elvárásainak. Ennek kulcsfontosságú eleme, hogy az online értékesítők (ide tartoznak az online utazási platformok is) számára megszabja, hogy milyen feltételekkel állhatnak el egy-egy szolgáltató termékének (ez esetben hotelszoba) értékesítésétől. Újdonság, hogy nem változtathatják egyoldalúan a szerződés feltételeit az OTA-k a hotelek kárára, és ha a hoteleknek nem felel meg a változtatás, felmondhatják a szerződést az OTA-kkal még akkor is, ha ez a kettejük között kötött szerződéssel nincs szinkronban. Az irányelv arra is kötelezi az online értékesítőket, hogy üzletszabályzatukban rögzítsék és átlátható módon hozzáférhetővé tegyék a partnereik felé, hogy milyen elvek alapján rangsorolják őket felületükön (mely tényezők befolyásolják a rankinget, mely tényező milyen súllyal nyom a latba, stb.)

Az Európai Bizottság egy éve 15 tagország részvételével létrehozott egy szakértői csoportot azzal a céllal, hogy tájékozódjanak az online platformok iparágáról és idén év végére jelentést készítsenek a szektorról. A szállodaipar területén működő értékesítési portálokkal kapcsolatok tapasztalatok összegyűjtésében a HOTREC is aktívan részt vesz. A csoport, illetve a HOTREC górcső alá veszi a rangsorolás gyakorlatát, kiemelten vizsgálja azokat a platformokat, amelyeken pénzért feljebb kerülhetnek a hotelek a rankingben. Példaként az Expediát említette, amelyen meg lehet vásárolni az első helyet és a Bookingot, ahol a jutalék megemelésével lehet előrébb kerülni a rangsorban. Ezek kapcsán az irányelv azt is lefektetni, hogy az online platform köteles átláthatóvá tenni a szolgáltatója számára, hogy egészen pontosan mit kap a pénzéért, ha jobb helyezést vásárolna.

Vizsgálják majd azt is, hogy az OTA-k milyen mértékben engednek a szállodáknak hozzáférést a vendég és piaci adatokhoz. A hoteleknek ugyanis sokszor a magasabb színvonalú vendégkiszolgálás érdekében kérnének el adatokat pl. egy online check-inhez, hogy QR kódot tudjanak küldeni a vendégnek, de van, hogy ezt az OTA nem teszi számukra lehetővé.

A különböző tagországok szállodaszövetségei - köztük az MSZÉSZ különösen aktívan – összegyűjtött a HOTREC számára csaknem két tucat példát az OTA-k tisztességtelen piaci magatartási gyakorlatáról. Bogár Zoltán egyebek között említette a nem lemondható szobák OTA-k általi újrafoglalását, a Booking által alkalmazott előfoglalási kedvezményt, a hamis átlagengedményt, a szállodák és apartmanok megtévesztő vegyítését, az Expedia „package only” és az Agoda „mix and save” a szállodákra nézve hátrányos konstrukcióit. A HOTREC ezt a mintegy 21 tisztességtelen húzást majd a szakértői bizottság elé tárja, amely elkészíti az Európai Bizottság számára a jelentését.