Az öt kontinensre kiterjedve a földkerekség legjelentősebb légi fuvarozási találkozójává vált, 1995-ben útjára indult Routes éves európai konferenciáját ezúttal kétéves előkészítést követően több mint 1000 résztvevővel tartja Budapesten. Értelemszerű, hogy Magyarország legforgalmasabb repülőterének üzemeltetője, a Budapest Airport (BUD) is képviselteti magát az üzletmenet bővítése érdekében.
Erre pedig a reptér illetékeseinek beszámolója szerint minden esély megvan, még ha idén nagy növekedésre nem is számíthatunk, de a 2012-es forgalom minden bizonnyal marad. Felívelés inkább középtávon várható.
Az optimizmus oka
egyrészt, hogy a mérvadónak tekintett Oxford Economics 2013 januári előrejelzései szerint a magyar GDP növekedési üteme 2 éven belül meghaladhatja az uniós átlagot. Másfelől az európai légi irányítás központja, az Eurocontrol szerint a magyar légtér gépmozgásainak száma szintén az uniós átlag fölött, 4 százalékkal növekszik. Persze ez esetben adja magát a kérdés, hogy nem-e a gépmozgások számának 85%-át adó átrepülő forgalom gyarapodik-e, különösen, hogy 2030-ra az európai légi forgalom duplázódását várja az Eurocontrol. Ha igen, azzal leginkább az állami Hungarocontrol tömi a bukszáját. De a prognózist közlő Kam Jandu, a BUD légi közlekedési igazgatója rögtön el is oszlatta az aggályokat és elmondta: a magyar repterekre érkező gépek száma nő 4%-kal.
Foltok fehérlenek
Ebbe talán jó eséllyel beleszámolhatjuk azt a majdan számtalan ma még, vagy ma ismét fehér foltként szereplő desztinációra közlekedő járatot, melyekre igény van. Mint Jandu elárulta, a BUD munkatársai utazási irodák és légitársaságok forgalmi adatait böngészve megalapozottnak tartják számos európai járat indítását. A tervek közt szerepel egyebek mellett a címben már említett Dubrovnik, melyet egykor a Malév és a SkyEurope is repült. De ott van a listán Porto, Krakkó (utóbbit a magyar turizmus megmentőjeként a piacra visszarobbant Ryanair tavaly még repülte eléggé alacsony kihasználtsággal), Tirana, Vilnius, Tallinn, Temesvár. És bár repült útvonal, de a forgalom gyarapodását segítheti a Wizz Air várva várt isztambuli és moszkvai járata. Mint azt egy, a konferencián vasárnap rendezett beszélgetésen kiderült, 2013-ban nem számolhatunk a Wizz moszkvai járatával.
3-4/7=50%
Optimizmusuk bizonyítékaként a Routes során 45 légitársasággal folytatnak tárgyalást. Az már a jövő zenéje, hogy az esetleges új járatok beindítása változtat-e a fapadosok és hagyományosok jelenlegi 51-40 százalékos arányán. Mindenesetre akár fapados, akár nem bizonyára minden légitársaság örülni fog, ha csak heti 3-4 járatot tud megtölteni adott úti célra, mivel a BUD június elejétől ezen esetekben a reptér 50%-os kedvezményt ad leszállási díjaiból.
Hosszú távra tervezve
Nem újdonság, hogy a BUD továbbra is tervez hosszú távú járatokat. De reptér tervez, utas végez. Joggal merül fel a kérdés, hogy ráhordó hiányában, honnan varázsol a BUD utast a hétfői sajtótájékoztatón is megénekelt Bangkok, Tokió, Peking és New York útvonalakra? Különösen, hogy Bangkokba az elmúlt télen hosszú évek után először még egy chartert sem sikerült a hazai utaztatóknak kiállítani, a New York-ot repülő American Airlines (és a Malévval szövetségben nem álló Delta is), valamint a Pekingbe közlekedő Hainan Airlines elképesztő gyorsasággal vonult le a magyar térfélről a Malév haláltáncát követően. Kam Jandu azonban nem osztja borúlátásunkat. Szerinte egy újonnan beinduló New York-i járat ezentúl nem a Malév balkáni hálózatáról töltene, hanem szerte Észak-Amerikából, mely jelentősebb utasforgalmat hozna Európa jelenlegi legnagyobb olyan repülőterére, mely nem áll közvetlen összeköttetésben New Yorkkal.
És ha a dolgok a BUD által vázoltak szerint haladnak, okkal reménykedhetünk abban, hogy a 2012-ben könyvelt 900 ezer vendégéjszakányi növekedés hasonló lendülettel folytatódik. Sőt, úgy tűnhet, a végén még nem csupán a GDP-vel verjük kenterbe a haldokló uniót. Amennyiben az Európai Turisztikai Bizottság (ETC) jövőbe látása helytálló, kis hazánkban az uniós átlag vendégéj-növekedés kétszerese, bő 8% várható.
A legjobb minőségért
A sok vendég bizonyára örül majd, ha a BUD Jost Lammers vezérigazgató által tálalt tervei megvalósulnak, azaz Kelet Közép-Európa legjobb repterévé válni nyereségesség, szolgáltatási színvonal és minőség terén. Bízva bízunk benne, hogy mindehhez a Ferihegy környezete is hozzájárul, hiszen addig nincs nyugalom, amíg az örökzöld, „Hogy jutok be a városba európai módon?” újra meg újra felmerül.
Rendben, hogy ez a dilemma elsősorban a fővárosra és az érintett kerületekre hárul, illetve, hogy a BUD is igyekszik nyomást gyakorolni az érintett önkormányzatokra, de azért némiképp szerecsenmosdatás Lammerstől, azt állítani, hogy összeségében pozitív a kép és a 200E buszon kívül még megannyi módon juthat be az utas a Ferihegyről. Nos, a megannyi módon addig biztosan lehet fejleszteni, amíg a Ferihegyre érkezve úgy szállunk ki a Nyugatiban egy tiszta és kényelmes vasúti kocsiból, Uram bocsá' metróból, mint Frankfurtban a Hauptwache-n gyűretlen zakóban a leszállást követő fél óra múlva egy BKV-jegy áráért.
Addig pedig vigasztaljanak mindenkit Hardy Mihály, a BUD kommunikációs igazgatójának a kínos helyzetet feloldó keserédes szavai, melyek szerint a hozzánk érkezők a reptérről jövet egyetlen BKV-jegy áráért „fantasztikus időutazáson” vehetnek részt.
