A IATA borúlátó előrejelzését a kilépéssel járó várható gazdasági lejtmenetre és a font gyengülésére alapozza. A IATA-nál nem tartanak kizártnak egy GDP 2,5-3,5 százalékos csökkenését sem, míg a valuta akár 10-15%-ot is veszíthet értékéből. A gyengébb fontot a repülővel külföldre utazó britek száma bánja.  Ugyanakkor növelheti az Egyesült Királyságba szabadidős céllal utazók számát.  Sovány vigasz egy olyan piacon, ahol a légi utazások több mint kétharmadát a kiutazók bonyolítják. A IATA adatai szerint tavaly 53,9 millió brit utazott külföldre, 26,2 millióan utaztak az országba. Pesszimistább előrejelzés szerint akár 3%-kal is csökkenhet a kiutak száma. Optimistább meglátás szerint azonban a gyenge font miatt a beutazások száma akár ellensúlyozhatja a kiesést.

A légi utasforgalomra hatással lehet a szabályozási környezet megváltozása is. Az EU a brit légi utasok első számú desztinációja, az utasok 49, míg a menetrend szerint járatok 54 százaléka repül az egységes célpiacként kezelt EU-ba. Nem csak ezeken az arányokon változtathat, ha a briteknek újra kell tárgyalniuk a légi közlekedést szabályozó egyezményeket, de a fenti számok ismeretében különösen az európai repülőterek közti járatnyitások egyszerűsítését lehetővé tevő Közös Európai Légiforgalmi Térségben (ECAA) való bennmaradásnak lehet komoly tétje. Az Európán kívüli országokkal meglehet, a britek nyomatékosabban képviselhetik saját érdekeiket, de önálló tárgyaló félként nem biztos, hogy célt érnek az Unió 500 milliós lakosságából adódó alkupozíció hiányában — figyelmeztet a IATA.