A hamburgi székhelyű Német Hajózási Vállalkozók Szövetsége (VDR) ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a számokat nem lehet összehasonlítani. A két különböző közlekedési eszköz ugyanis teljesen más volumenű forgalmat bonyolít le. Hajón zajlik a világkereskedelem 90 százaléka (mérföldenként szállított tonna alapján).
A légi közlekedés ezzel szemben csupán "mikroszkopikus mértékben" vesz részt benne - nyilatkozta a VDR.
Fűt, hűt?
A DLR magyarázata szerint egyre inkább szigorúbb határértékek lépnek érvénybe a hajózás kén-dioxid-kibocsátását illetően. A kéndioxid első pillantásra a szén-dioxid hatására fokozódó felmelegedés ellen hat, ugyanis a légkörben kénsavvá alakul, és vízzel együtt apró cseppeket, úgynevezett aeroszolokat alkot. Ezekről pedig több napfény verődik vissza az űrbe, innen a hűtő hatás.
E hőmérsékletcsökkenés első látásra pozitívnak tűnhet, a hatás azonban helyben és időben igen korlátozott. Az aeroszolok csak pár napig léteznek, míg a szén-dioxid száz éven túl is a légkörben marad. Ezen kívül a kén-dioxid tetemesen hozzájárul a partközeli levegő szennyezéséhez, különösen a kikötőknél.
A kutatáshoz a DLR és a Brémai Egyetem kutatói többek közt az európai Envisat műhold egyik érzékelőjének adatait használták fel. Ezek alapján magasabb nitrogén-oxid-koncentrációkat mutattak ki a fő hajózási útvonalak mentén.
Forrás: MTI
