Az Állami Számvevőszék a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló, 2006-os jelentésben felhívta a figyelmet a Malév működési kockázataira.
Már ekkor megállapításra került, hogy az állami kezesség vagy garancia esetleges igénybevételét tekintve kockázatosnak tekinthető a Malév Rt. hitelállománya (2004-ben ez 32,4 Mrd Ft-ot tett ki). Megállapították azt is, hogy eredménytelenek voltak a Malév Rt. részére nyújtott támogatások. A Malév Rt. további működtetése a jelentős mértékű támogatás, tulajdonosi kölcsön, államilag garantált hitelfelvétel ellenére jelentős kockázattal bírt. A Malév Rt. éves költségcsökkentő és takarékossági intézkedései rendre eredménytelenek voltak, a központi költségvetési támogatások a társaság működőképességének fenntartását, a csődhelyzet elkerülését szolgálták.
A fenti jelentésen túl a privatizációk és az állami vagyonkezelés éves rendszerességgel elkészített ellenőrzése keretében is folyamatosan figyelemmel kísérte az ÁSZ a Malév helyzetét.
A privatizáció előkészítésével kapcsolatban kiderült, hogy az ÁPV Zrt. a Malév Zrt. privatizációjának előkészítésére a közbeszerzési törvénytől eltérő szerződést kötött a korábbi sikertelen privatizációs folyamatokban is résztvevő jogi irodával. Rámutattak: a Malév privatizációs eljárásának megkezdéséig nem rendeződött a Budapest Airport (BA) Rt. és a Malév Zrt. között a 2005. év végén kötött megállapodás.
Hol a banki garancia?
Az ÁSZ rámutatott, hogy a hozzárendelt vagyon értékesítésénél a Malév esetében nem teljesült teljes körűen a privatizációval elérni kívánt cél. Az alacsony értékesítési ár ellenére az állami garanciás hitelek nem rendeződtek, a szerződésben vállalt feltételeket pedig csak részben teljesítette a vevő.
Az állami tulajdonban lévő részvények privatizálása folyamatában az ajánlattevőnek be kellett mutatnia a Malév Zrt. hitelállományának, ezen belül különösen az állami garanciákkal fedezett hitelek kezelésére vonatkozó javaslatait és elképzeléseit megfelelő biztosítéki felajánlásokkal. Az értékesítési szempontok közül igen lényeges állami garanciavállalásos hitelek törlesztésére vonatkozó ajánlatok közül egyik sem felelt meg a kiírásban szereplő elvárásoknak.
A privatizációs célok nem valósultak meg
Egyértelműen megállapította az ÁSZ, hogy a Malév privatizációjának céljai nem valósultak meg. Elsősorban a hitelek miatti állami kezesség beváltása jelentett fenyegetést. A privatizációs tárgyalási szakaszban egy technikai társaságon, a Malév Vagyonkezelő Kft-n keresztül a Malév Zrt. hiteleit kiszervezték.
Olyan társaságot hoztak létre, amelynek sem apparátusa, sem szakmai hozzáértése nem volt a kiszerezett feladatok ellátására. A technikai társaság bevonása a privatizációs eljárásba tovább rontotta az átláthatóságot, és többletkiadásokat jelentett a vagyonkezelőnek.
"Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy egy esetleges felszámolási eljárás során, a 2006 végén prognosztizált 52-62 Mrd Ft-os állami kötelezettség jelentősen megnövekedhet, azon túl, hogy a légiközlekedés jövőbeni fenntartásához további, nem számszerűsíthető kockázatok járulnak" - így az ÁSZ közleménye.
Csatlakozáson túl nyúló támogatás
A Malév Zrt. MFB-től felvett - a technikai társaságon keresztül átvállalt - hiteleire vonatkozó állami kezességvállalás időtartama a privatizációs eljárás során négy évvel meghosszabbodott, melynek jogalapját a részvények adás-vételére vonatkozó szerződéshez kapcsolódóan 2007 áprilisában megkötött Tartozásátvállalási és Módosító Szerződés képezte. Ennek az volt a következménye, hogy a magyar állam kezessége a felvett hitelekre négy évvel hosszabb lett az eredetileg rögzítettnél. Jelentésében az Állami Számvevőszék a PM támogatást vizsgáló irodája állásfoglalására hivatkozva jelezte, hogy amennyiben a hitel kiszervezésével annak futamideje is növekszik, akkor az Európai Bizottság valószínűleg ezt a tényt csatlakozáson túl nyúló támogatásnak minősíti, így az bizottsági vizsgálat alá eshet.
Az ÁSZ 2009-ben olyan javaslatot tett a pénzügyminiszternek, hogy intézkedjen az állami tulajdonú, különösen a veszteséges gazdasági társaságok tőkeemelésének az EU előírásainak betartása érdekében történő, teljes körű előzetes felülvizsgálatáról.
Visszaállamosítás
A 2010-es visszaállamosítással kapcsolatban megállapításra került, hogy a Malévben a többségi részesedés megszerzését előkészítő tárgyalások folyamatában kiadott határozatok nem tették lehetővé a magyar fél korábban bejelentett - privatizációs szerződés szerinti - hitelszerződési bankgarancia kifizetésének igényérvényesítését, és ellentétesek voltak a vagyontörvényben megfogalmazott elvekkel is.
Arra is rámutatott az ÁSZ, hogy a Malév pénzügyi, gazdasági helyzete a megtett intézkedések ellenére sem rendeződött, így arra a következtetésre jutott, hogy a társaság működőképességének fenntartása jelentős kockázatot hordoz.
"Ezzel kapcsolatban javaslatot tettünk a kormánynak, hogy vizsgáltassa ki a Malév visszavásárlásával kapcsolatos valamennyi korábbi részvényesi joggyakorló által hozott döntés meghozatalánál az állam elsődleges érdekeinek érvényesítését, illetve, hogy terhel-e valakit felelősség" - közölték.
