Jane Austen Hampshire megyében, azon belül is Steventonban született, de legfontosabb műveit Chawtonban alkotta. A falucska – ahova mi is személyesen ellátogattunk – így került fel a világ turistatérképére.
Fotó: Britannica
A szülői ház már nincs meg, de a Jane Austen-ház (ma már múzeum) hasonló, mint amilyet helyszínként kiválasztott a legsikeresebb filmes feldolgozás, az 1995-ös Büszkeség és balítélet rendezője:
nem hivalkodó, de elég tágas, emeletes, hiszen sokgyerekes családról van szó.
A Büszkeség és balítéletben öt lány alkotja a fiatal generációt, a valóságban Jane-nek hat bátyja és egy nővére volt. De rajtuk kívül természetesen a szülőknek és még a szolgáknak is kellett alvóhely, vendégfogadó nappali, és valahol mosni is kellett ennyi ember számára.
Fotó: Wikipédia/R ferroni2000
Austen és a család eredeti tárgyai féltve őrzött kincsek.
A chawtoni múzeumban nemcsak megtekinteni lehet az emlékeket, hanem bele lehet merülni egy hajdanvolt világba, mintha a tévésorozat elevenedne meg.
A látogatók bejelentkezhetnek különféle szórakoztató programokra, amelyek egy-egy regényt dolgoznak fel.
A ház különböző szobáiban a regény szereplői által „hátrahagyott” tárgyakat fedezhetünk fel, Marianne kottáitól Elinor akvarelljeiig.
A teljes írást laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár Világjáró rovatában olvashatják.
