Felszólalásában a magyar delegációt vezető Csepi Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkára is annak fontosságát emelte ki, hogy az uniós tagországok próbálják meg mielőbb létrehozni az egységes légtér kisebb elemeit, a két- vagy többországos, úgynevezett funkcionális légtérblokkokat. Mint az ülés utáni sajtótájékoztatóján a magyar illetékes elmondta, már működik néhány többországos légi irányítási blokk az unióban (ír-brit, dán-svéd, spanyol-portugál), és ezek tapasztalatai kedvezőek a biztonság és a gazdaságosság szempontjából egyaránt. Az egységes európai égbolt kezdeményezés lényege, hogy a nemzeti légi irányítók tevékenységét összehangolják, később pedig egy magasabb integrációs formában alkossák újjá, amely lehetővé teszi , hogy a repülőgépek egyenesen, rövidebb útvonalon juthassanak el céljukhoz, üzemanyagot takarítva meg és csökkentve a környezetszennyezést. A probléma ezzel a folyamattal az, hogy nemzeti szuverenitást érint, illetve a légi irányítók esetében intézményi érdekeket is feszeget - fogalmazott Csepi Lajos a sajtó előtt.
A miniszterek a találkozón ismét leszögezték, hogy a legfontosabb prioritás továbbra is a biztonság marad. Megállapították ugyanakkor, hogy ez is nemzeti felelősség, tehát a nemzeti közlekedési hatóságok jogosultak meghozni a döntést az esetleges légtérkorlátozásról. Csepi Lajos elmondta, hogy tárgyaltak egy egységes uniós rendszer kidolgozásáról is, amelynek az egyik eleme egy információs bázis lenne, hogy rendszeresen felmérje az európai légtér helyzetét, és minősítse azt a repülési lehetőségek szempontjából. Létrejönne egy riasztórendszer is, amely az említett információk ismeretében, szükség esetén elrendeli a repülés megfelelő mértékű korlátozását. Létrehoznának egy szakértői csoportot is a folyamat irányítására.
Szó esett az utasjogokról is. A miniszterek arra kérték az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az erről szóló uniós szabályozást. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az utasjogok terén egységes gyakorlatot kell kialakítani, tehát egyes szolgáltatók ne kerülhessenek kedvezőbb helyzetbe azáltal, hogy szükséghelyzetben kevesebb szolgáltatást nyújtanak. Azon nem volt vita, hogy a repülőjegy ára visszajár, illetve a más járatra átíratás lehetőségét is biztosítani kell. Azt is szinte egyhangúlag megállapították, hogy esetleges károk, továbbá az üzleti jövedelmek elmaradása nem illeszthető be a váratlan események miatt kialakuló rendszerbe. Hangoztatták: meg kell szervezni, hogy az utasok számára nyújtsanak ésszerű alternatívát más közlekedési eszközön. Jelenleg ez nem megoldott, további jelentős fejlesztésekre van szükség. (MTI)