Turi Ferenc, a társaság vezérigazgatója az elmúlt 10 hónap eredményeiről, a légiforgalmi irányítás előtt álló kihívásokról és a szervezet stratégiai céljairól beszélt. Mint elhangzott: Magyarország légi irányító szolgálata állami feladatot lát el, ugyanakkor tevékenységét 100 százalékban a légitársaságok finanszírozzák, így a légitársaságokon túl az utasok érdekeit is képviselik. Ez pedig egy új szemléletet kíván, amelyben az állam, a légitársaságok és az utazóközönség közös érdekei találkoznak.

Az ukrajnai válság miatt bevezetett légtérkorlátozások, a világjárványt követő gyors forgalom-visszarendeződés, valamint a globálisan növekvő utazási kedv minden eddiginél nagyobb forgalmat generált hazánk légterében, fogalmazott a vezérigazgató, majd elmondta, hogy a kétszámjegyű járatszám-növekedés évek óta tart, minden évben megdöntve az előző évek rekordforgalmát. A képet azonban árnyalja, hogy míg Nyugat-Európában az átrepülő forgalom tavaly még nem érte el a 2019-es, járvány előtti szintet, addig Magyarország – mivel a kontinens délkeleti tengelyén helyezkedik el – már 25–30 százalékkal meghaladta a 2019-es forgalmat.

Nyolc százalékkal nőtt idén eddig a haza forgalom, a budapesti repülőtéren naponta 410–420 járatot kezelnek.

Egy szemléletváltásnak köszönhetően sikerült szélesebb alapokra helyezni a működést. Ennek révén megkezdődött a magyar légtér szerkezetének átalakítása. Tavaly hat szektort tudtak megnyitni, illetve működtetni a rendelkezésre álló kapacitásokkal, és a légtér újratervezésének köszönhetően mintegy 2 százalékos többletkapacitást sikerült elérni.

Átlátható működés, rövid és hosszútávú célok

Turi Ferenc elmondta, a HungaroControl szigorú, ötéves tervezési ciklusokban működik. A költségvetést tételesen bontják le, amit az Európai Bizottság is jóváhagy, mondta és hozzátette: mivel az iparág finanszírozása a légitársaságokon keresztül történik, az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapvető követelmény.

A következő tíz évben 100 milliárd forintot terveznek beruházásokra fordítani, hogy továbbra is élen járjunk a technológiai fejlődésben és a legmodernebb rendszerekkel tudjunk dolgozni. „Ebben az iparágban jelentősen lerövidült az innovációs ciklus, folyamatosan új rendszerek és frissítések jelennek meg. Ha tartani akarjuk a vezető szerepünket, és javítani is szeretnénk a szolgáltatásainkat, akkor lépést kell tartanunk a fejlődéssel és folyamatosan fejlesztenünk kell.” – magyarázta, majd ismertette a rövid távú kapacitásnövelő intézkedéseket.

Elmondta, hogy hosszútávú, 2029-ig tartó bérmegállapodást kötöttek a szakszervezetekkel, amely stabil és nyugodt környezetet teremt. Több mint 10 szakemberrel növelték az irányítói létszámot (képzés: 9 fő; külföldi irányítók: 13 fő; korábban eltávozott szakemberek visszacsábítása: 3 fő), illetve, hogy szakszolgálati engedéllyel rendelkező vezetők is végeznek légi forgalomirányítási feladatokat.

Szintén a rövid távú kapacitásnövelést szolgálja, hogy átalakították a légtér szerkezetét, így több átrepülő járatot tudnak áteresztani, és – mint mondták – optimalizálták a munkafolyamatokat, ennek körében megerősítették a reggeli műszakokat és önkéntes készenléti rendszert vezettek be. Ezen túl pedig elhangzott az is, hogy szorosan együttműködnek más iparági szereplőkkel (pl. Eurocontrol) a légtérhasználat hatékonyságának növelése, a járatkésések csökkentése érdekében.

A légiforgalmi irányítók kulcsszerepe

A magyar légtér komplexitása miatt különösen fontos a magasan képzett irányítók szerepe. Az éves felvételi folyamatban a 950 jelentkezőből csupán 13 fő kerül kiválasztásra, mint elhangzott, ennyien alkalmasak ugyanis arra, hogy ezt a fizikailag és mentálisan is megterhelő feladatot a szükséges biztonsági szinten ellássák. Tavaly 10 irányító hagyta el a szolgálatot, ami megerősítette a szemléletváltás szükségességét: és ahogy Turi Ferenc fogalmazott: „nem szabad sajnálni semmilyen erőforrást az irányítók megtartására és megbecsülésére.”

Kiemelt cél a magas légtéri irányítók számának bővítése.

A humánerőforrás bővítése is megkezdődött. Külföldi (litván és más kelet-európai) irányítókat képeznek ki.

„Megkezdődött a cég nemzetköziesítés”, fogalmazott a vezérigazgató – „fontos megállapodásokat kötöttünk az érdekvédelmi szervezetekkel is. Ebben a konstruktív együttműködésben sikerült elérni, hogy litván és más külföldi légiforgalmi irányítók képzése elinduljon. Ők várhatóan 13 magyar munkatársat tudnak kiváltani az alacsonyabb légterű szektorokban, akik így áthelyezhetők lesznek a magas légtér irányítására, ahol nagyobb szükség van a tapasztalt szakemberekre.”

 A vidéki jelentkezők számára lakhatási támogatást (150 ezer Ft/hó) és emelt összegű képzési hozzájárulást biztosítanak. A kezdő irányítók bére bruttó szinten hét számjegyű összeggel indul.

A hosszú távú kapacitásnövelő intézkedések kapcsán Turi Ferenc kiemelte, hogy felfuttatták az irányítóképzést és mostantól egy helyett két évfolyam indul évente, cél a jelentősebb létszámnövelés, átalakításra került a képzési rendszer is: az oktatóként dolgozó irányítók egy része visszatér a forgalomba, míg az új oktatók hosszabb távon is elérhetők maradnak.

„Ezen túl, tette hozzá a vezérigazgató, komplex toborzási kampányt indítottunk és mintegy 900 érdeklődőből válogattuk ki a legalkalmasabb jelölteket, akik közül általában tizenhárman szerzik meg a szükséges engedélyt a kétéves képzést és vizsgákat követően.  Vonzóbbá tették a képzést: emeltük az irányítóhallgatók juttatásait, és albérleti támogatást is biztosítunk. Hangsúlyozta, hogy az irányítókért globális verseny folyik, ezért a hazai béreknek lépést kell tartaniuk a nemzetközi trendekkel.”

Fontos kiemelni: az európai hálózat túlterheltsége miatt idén nyáron is számolni kell járatkésésekkel, még hazai erőfeszítések mellett is, de a HungaroControl mindent megtett és megtesz most is a járatkésések csökkentése érdekében.

Kiemelt együttműködés a meteorológiai szolgálattal

A rendkívüli forgalomnövekedést egyre gyakrabban nehezíti szélsőségesebb időjárás, különösen nyáron, ami a járatkésések számát is növeli, ezért a hatékonyság növelése érdekében 2025. április 15-től 8 és 18 óra között állandó meteorológiai szolgálat működik a HungaroControl irányítótermében, a HungaroMet szakembereivel. Ez az élő kapcsolat jelentősen javítja a repülőtéri forgalomszabályozás megbízhatóságát, csökkentve a késéseket és elkerülve a túlzott kapacitáskorlátozásokat.

Technológiai fejlesztések és hatékonyságnövelés a csúcsidőszakra

A HungaroControl zászlóshajó projektje, a MATIAS rendszer is megújul: új mesterséges intelligencia alapú modulokat integrálnak, és a technológiai fejlesztéseken jelenleg 200 fő dolgozik. A cél itt is az, hogy tovább növeljék a kezelhető forgalom volumenét és hatékonyságát. Ennek részeként a magyar légtér szerkezetét is újratervezték: új szektorokat nyitottak meg keleten és nyugaton, például egy észak–déli folyosót az ukrán határ mentén, elkerülve a kereszteződő forgalmat. „Keleti irányban megnyitásra került egy új észak–déli folyosó annak érdekében, hogy az ukrán határ mentén a forgalom zökkenőmentesen áthaladhasson anélkül, hogy kereszteznie kellene más irányú forgalmat” – magyarázta a vezérigazgató, majd elmondta, hogy a nyugati szektorban is kisebb módosításokra került sor.

A nyári időszakkal kapcsolatban felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy 2025. június 1. és augusztus 31. között minden nap két futópálya lesz aktív használatban: egyik csak fel,  a másik csak leszállásra, ami jelentősen növeli a kapacitást és csökkenti a torlódásokat. Emellett bevezették az Airport Collaborative Decision Making (A-CDM) rendszert is, amely a repülőtéri szereplőket valós időben kapcsolja össze – az adatok alapján minden érintett optimalizálni tudja erőforrásait.

Végül a tájékoztató végén arról is szó esett, hogy a HungaroControl eddig extrém alacsony szolgáltatási díjakkal dolgozott. A díj most 26 euróról 35 euróra emelkedett, de ez még mindig elmarad például az osztrák 60 eurós mértéktől. Ezzel együtt is a szolgáltatás minősége és az alkalmazott technológia európai szinten is kiemelkedő, zárta Turi Ferenc.