Komplex tárgyalási folyamat zajlik a színfalak mögött a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlásáról, amelynek érdekében a magyar kormány tavaly ősszel több egymással összehangolt lépést tett a tranzakció finanszírozásához szükséges források biztosításáért. Ezzel lemondott elsősorban kisebbségi tulajdont jelentő, nem stratégiai befektetésekről és azok hozamairól, azért, hogy többségi tulajdont szerezzen a Magyarország légi kapuját jelentő repülőtérben – mondta az Indexnek Ilg Péter logisztikai szakember, a PMI Logistics Solutions Kft ügyvezetője.
A logisztikai szakember megállapította, hogy a ferihegyi repülőtér működik, ellátja feladatát, az elmúlt évben 14,7 millió ember számára volt indulási vagy érkezési pont, ami éves alapon 20,5 százalékos növekedést tükröz, de ennél is fontosabb, hogy a koronavírus-járvány előtti utolsó „békeévhez”, a 2019-es csúcshoz képest is 90,9 százalékos felépülésről tanúskodik. Nemcsak az utasok tértek vissza, hanem a légiáru-forgalom is dübörgött tavaly: a cargo 3,8 százalékos bővüléssel elérte a 201,3 ezer tonnát, ami rekord.
Túl a reptér visszaszerzésének szimbolikus jelentőségén, Ilg Péter hangsúlyozta, a Budapest Airport Zrt. nyereséges vállalkozás. A hírek 4 milliárd euró körüli, de a legkonzervatívabb becslések szerint is 1400 milliárd forintos vételárról szóltak, ami a kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti nyereséget, tehát az EBITDA-t tekintve a 2019-es rekordév 16-szorosa
A vásárlás semmi esetre sem kidobott pénz, ugyanakkor a PMI Logistics Solutions Kft. ügyvezetője szerint érdemes megvizsgálni, milyen szakmai szempontok jelennek meg a tranzakcióban. Budapest turisztikai vonzereje mára magától értetődő, amelyet a reptér forgalmának folyamatos növekedése mutat. Emellett sokszor nem kap kellő figyelmet, miközben nem kevésbé hangsúlyos a logisztikai láb, a cargoforgalom bővülése. A 200 ezer tonnás mérföldkő tavalyi átlépése az áruforgalmi kiszolgálásában olyan erős alap, amire lehet és kell is építeni.
A cargo üzletág tehát nemcsak válságálló, hanem dinamikusan bővülő is, nagy kérdés azonban, hol van a bővülés határa? Ilg Péter megállapította, hogy a 200 ezer tonna áruforgalom a régió élére és az európai élmezőnybe repítette a Budapest Airportot, amely mára a 20 legforgalmasabb európai légikikötő listájára is felfér.
A magyar kormány külgazdasági stratégiájának fókuszában a Kelet és a Nyugat közötti hídszerep fenntartása áll. A logisztikai szakember rámutatott, megfelelő fejlesztésekkel a Budapest Airport lehet a légihíd a Távol-Kelet felé. Mára jelentős cargokapcsolatok épültek ki Kína és Dél-Korea nagy cargoközpontjaival.
A 2030-ra elképzelt forgalom mellett a visszavásárlás megtérülési ideje is érdemben csökkenthető, a Budapest Airport bőséges fejlődési potenciálja az organikus mértéknél nagyobb ütemű, dinamikus fejlesztésekkel aknázható ki.
