Az új szabályozás szerint átlagosan 27 százalékkal emelkedtek a díjak, illetve bővűltek és egységesültek a jelenlegi parkolási zónák. Az eddigi kilenc helyett hat parkolási – két kiemelt és négy normál – díjövezetet alakítottak ki Budapesten. A két kiemelt zóna a Vár és a Margitsziget, míg a négy normál a főváros sugaras-gyűrűs szerkezetét követi.
A BKV-jegyek áraihoz (átlagosan durván 300 forint) igazították a parkolási díjakat, amelyek maximuma a korábbi 430-ról 580 forintra nőtt óránként. A legalacsonyabb, 115 forintos díj 145-re drágult. Szinte minden, a parkolásban érintett kerületi önkormányzat kezdeményezte a várakozási díjak emelését. A Nagykörúton belül a korábbi 18 helyett 20 óráig kell fizetni a parkolásért.
A pótdíjak is emelkedtek. Az öt napon túl fizetett büntetés mértéke az eddig hússzorosról harmincszorosra nőtt, aki pedig csak kilencven napon túl fizet, annak ötvenszeres összeggel kell készülnie. A mozgáskorlátozottak parkolóhelyére jogtalanul beállók, háromszázszoros pótdíjat fizethetnek. Havonta egyszer töröltetheti az autós a büntetését, ha a bírság kiszabásának időpontja és jegyvásárlás között maximum öt perc telt el. Mostantól nem kell figyelni, hogy melyik automatába kerüljön a pénz. Ha kerülethatáron két cég szedi a díjat és kétféle automata van, ezentúl bármelyikben befizethető a parkolási díj.
Szigorodott a lakossági engedélyek kiadása is. Lakásonként az első gépkocsira kiadott parkolási engedély továbbra is ingyenes, míg a második a jármű környezetvédelmi besorolásához kötött, de legfeljebb 50 százalékos kedvezményű. Létrejött a Parkolási és Közlekedésfejlesztési Keret, amelybe a kerületek a díjemelésből származó többletbevételeiket, illetve a főváros a 100%-ot fizeti be. Az összegyűlt pénzt P+R parkolók, mélygarázsok és parkolóházak építésére, a közösségi közlekedés, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésére költik. (vezess.hu)
