A svéd kormány vasárnap egész nap ülésezett, feltehetően a légitársaság ügyét vizsgálta a rádió tudomása szerint.

Hétfőre várható a SAS eredménybeszámolója a harmadik negyedévről. A jelentés korábban volt esedékes, de elhalasztották, mert a társaság tárgyal rulírozó hitelkeretének megújításáról és növeléséről, és ennek fedezetéül költségszerkezetének javítását és egyes vagyonelemeinek eladását ígéri. A cégnél remélik, hogy a negyedéves beszámolóval egyidejűleg a tárgyalások eredményét is közölhetik. A rulírozó hitelből az adós a hitelkeret futamideje alatt a hitelkeret felső határáig annyiszor vehet föl pénzt, ahányszor az addigi tartozását törleszti.

Szavatoljanak a kormányok!

Nemrég a SAS 4,7 milliárd svéd korona hitelt kapott bankoktól, ám valószínű, hogy újabb hitelre lesz szüksége. Csakhogy a bankok a SAS-ban részes északi országok - Svédország, Norvégia és Dánia - kormányának szavatossága nélkül több pénzt nem adnak - írta az Expressen című lap Stockholmban. A bankok konkrét takarékossági tervet várnak. Ez svéd sajtóértesülések szerint 1000 dolgozó elbocsátásával, illetve a megmaradottak fizetésének 15%-os csökkentésével járhat. Mindkét intézkedést vitatják a szakszervezetek; Asbjørn Wikestad, a SAS norvégiai szakszervezeti vezetője úgy látja még 5%-os csökkentés sem képzelhető el, mivel a SAS dolgozók tíz éve nem kaptak fizetésemelést.

Nem most kezdődött

A SAS több évtizede küzd anyagi nehézségekkel. A cég vezetése ősszel már jelezte, hogy a talpon maradáshoz 3 milliárd koronányi takarékosságra lesz szükség, ami újabb elbocsátásokhoz vezethet. A svéd államnak 20 százalékos része van a légitársaságban.

Szakértők szerint a SAS problémái 1980-as években kezdődtek, amikor a társaságot piacképessé kezdték alakítani, ám az a tévhit terjedt el, hogy a SAS márkaneve önmagában garancia a piaci sikerre. Valójában a SAS lemaradt, mert a kontinensközi utak helyett Európára összpontosított, ott azonban az olcsó, fapados légitársaságok győztek

A svéd Unionen szakszervezet elnöke a Dagens Industri gazdasági napilapnak azonban azt mondta, kétli, hogy a kormány most egy esetleges csődbejelentésre készülne fel.

Sokan nem örülnének a SAS esetleges csődjének; az 1946-ban a három fő skandináv állam - Dánia, Svédország, Norvégia - által alapított légitársaság tavaly 27,2 millió utast szállított 140 gépből álló flottáján. Ez napi szinten közel 75 ezer utast jelent.

A SAS meglehetősen titokzatosan nyilatkozik a helyzettről. A svéd Expressen napilap Malin Selander-t, a SAS sajtófelelősét faggatta. Selander annyit reagált, hogy hallani ezt-azt a svéd, dán és norvég médiában, de konkrétumokat majd csak hétfőn árul el, a beszámoló és a takarékossági terv nyilvánosságra kerülését követően. A SAS esetleges csődjének lehetőségét, az erről szóló híreket a légitársaság nem cáfolta az Expressen érdeklődésére.