A kísérletek azt igazolták, hogy az előre programozott drónok segítségével a gépeknek kevesebb órát kell üzemen kívül tölteniük például a villámcsapáshoz hasonló események után, mintha az átvizsgálást hagyományos, kézi módszerrel végeznék. Az easyJet a tervek szerint 12 hónapon belül állítaná üzembe a drónokat a különböző európai szerelőbázisokon.

A drónok tesztelése mellett más újdonságokon is dolgozik a légitársaság. Az easyJet szakemberi kísérleteket folytatnak az utaskabin egyes alkatrészeinek 3D-s nyomtatással történő pótlása kapcsán is, mert felgyorsíthatják az alkatrészcsere folyamatát és csökkentheti a raktáron tartandó pótalkatrészek mennyiségét. A 3D-s nyomtatás már az easyJet által megrendelt új generációs hajtóművek gyártása során is szerepet kap. A LEAP-hajtóműben több, 3D-s nyomtatással előállított alkatrész is van, pl. üzemanyag-befecskendező fúvókák, karbon szűrőventilátor-lapátok és kerámiamátrixú kompozitokból készült alkatrészek.

Az easyJet az Airbusszal közösen egy olyan prognosztikus karbantartási módszert is vizsgál, mely bizonyos szolgáltatások és eSolution-megoldások segítségével az ACARS üzenettovábbító technológia segítségével valós idejű adatokat kaphat a repülőgép különböző rendszereitől. Az így szerzett információkat elemzik, a meghibásodási előrejelzéseket pedig továbbítják a légitársaság üzemeltetési részlegéhez, amely leszállás után azonnal hozzákezdhet a hibaelhárításhoz, vagy beillesztheti a feladatot a gép rendes karbantartási ütemtervébe. Az easyJet ezzel jelentősen tudja csökkenteni a műszaki okból bekövetkező késések számát. Az elmúlt öt évben ezt a számot 1000 repülésenként 10-ről 6-ra sikerült leszorítaniuk.

A színfalak mögött zajló újításokkal azonos jelentőségűek azok a digitális innovációk is, melyek célja az utasok életének megkönnyítése, és melyekre a légitársaság szintén igen nagy hangsúlyt helyez. Ilyen újítás például az új iPhone- és Apple Watch-alkalmazás is.