Az öt legnagyobb között a listavezető Bukarest Henri Coanda reptere 11 millió utassal, mögötte sorakozik Kolozsvár, Temesvár (második terminált építenek), Iasi (Jászváros) és Bákó. Ők öten együttesen osztoznak a romániai utasforgalom 93 százalékán, ugyanakkor a négy vidéki egyre szélesebb szeletet hasít ki magának a tortából: a 2016-os 26 százalékról 32-re növelték részesedésüket, és a tendencia erősödik.
A forgalom felfutásának egyik fő oka, hogy a diszkontosok rájöttek, érdemes rácsapni a vasúti és közúti infrastruktúra hiányosságaira: a nagyvárosokat mai napig nem köti össze folyamatos autópálya Bukaresttel, és az intercity vonatok átlagsebessége 50 km/óra.
Nem véletlen, hogy a fapadosok, bizonyos időszakokban, feltételekkel, akciókkal vonatjegy alatti áron kínálnak repülőjegyet a román fővárosba. A rést elsőként a WizzAir fedezte fel, de nyomul mögötte a 2018-ban 2,55 millió utasra számító Ryanair és a BlueAir.
A jelek szerint az állami Tarom véglegesen elvesztette a belföldi járatok versenyét – finoman szólva külföldi desztinációkra sem aktív –, miután az elmúlt 14 hónapban jelenleg negyedik vezérigazgatóját fogyasztja. A cég 2015-ben kb. 6 millió eurós lyukat vágott a költségvetésen, tavaly pedig már júniusban megütötték ezt az összeget.
A 2016 decemberében hivatalba lépett szociáldemokrata kormány 20-30 új gép vásárlását ígérte, ám ennek gyakorlati megvalósítására szinte nulla az esély.
