A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat, 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja. A Malév közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron és 45 desztinációba repül közvetlenül. Létezése a külföldről érkező beruházási, befektetési döntések egyik alaptényezője, hozzájárul az ország regionális szerepének erősítéséhez. A vállalat működése tehát makrogazdaságilag egyértelműen indokolt, ezért a kormány úgy ítéli meg, hogy szükség van nemzeti légitársaságra – hangsúlyozta Fellegi Tamás.
A Fehér Könyv az elmúlt tíz év mulasztásai közé sorolja, hogy nem létezett hosszú távú megoldási terv a vállalat fenntartható finanszírozására és működtetésére. Az értékes vagyonelemeket (pl. üzemanyag kiszolgálási üzletág, Heathrow slot, Hyatt Regency tulajdonrész) kiárusították, így 2007-re nem maradt számottevő vagyona a légitársaságnak. A vállalat felélte saját tőkéjét, a cég értéke jelentős mértékben csökkent.
Az elhibázott privatizáció és reprivatizáció
eredményeképpen előnytelen, visszás szerződések és hitelek terhelik a Malévot. A privatizáció gyakorlatilag úgy zajlott, hogy a vevő nem tett bele és nem kockáztatott saját pénzt, ugyanakkor minden visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettséget végeredményben visszaterhelt a Malévre. Lényegében az történt tehát, hogy a Malév megvásárolta saját magát orosz ernyő alatt, ráadásul az irányítási lehetőségeit és pénzét elveszítve teljesen kiszolgáltatottá vált. A magántulajdonban töltött időszakban a légitársaság a végletekig eladósodott, önálló működésre gyakorlatilag képtelenné vált. A visszaállamosítással annak költségvetési hatásain túl a korábbi kormány a helyzet kezelésének gazdasági és politikai felelősségét áttolta a jelenlegire.
Az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálatot indított a 2007-2010 közötti időszakban nyújtott hitelekkel, tőkeemeléssel kapcsolatban. Elmarasztaló határozat esetén a cégnek kamatos kamattal kell visszafizetnie a tulajdonosi juttatást, közel 100 milliárd forint értékben. A kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása, a lehetséges partnerek keresése. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezelte a tiltott támogatás ügyében indított uniós eljárást, gondoskodott a vállalat életben tartásáról - így a közlemény. A Malév a megörökölt problémák miatt azonban folyamatos pénzügyi infúzióra szorul, működése a jelenlegi struktúrában hosszútávon nem fenntartható.
Fellegi Tamás elmondta: a minisztérium előrehaladott tárgyalásokat folytat több pénzügyileg stabil, európai szakmai befektetővel egy versenyképes nemzeti légitársaság létrehozása céljából. A kormány azonban nem értékesíti a Malévot az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálatának lezárása előtt, így a majdani tranzakciót nem áll szándékában az idei évben lebonyolítani. A szaktárca a továbbiakban is mindent megtesz a légitársaság életben tartása és minél hatékonyabb működtetése érdekében.
A közlemény szerint az eddigi intézkedések kedvező hatásai máris megmutatkoztak a közelmúltban a romló körülmények ellenére is figyelemre méltóan javuló kereskedelmi eredményekben. A Malév utolsó negyedéve mintegy hétmilliárd forint többletbevételt hozott az előző év azonos időszakához képest, a járatok kihasználtsága pedig 75% felett volt, ami meghaladja az európai átlagot is – tette hozzá a nemzeti fejlesztési miniszter.
Budai és a tettesek
A tárcavezető bejelentette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által feltárt tények alapján Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ismeretlen tettesek ellen feljelentést tesz a Fehér Könyvben bemutatott egyes ügyekben.