2009. január és augusztus között a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi és a belföldi vendégek száma – 12, illetve 6%-kal – elmaradt az előző évi értéktől. A vendégéjszakák száma 11, illetve 6%-kal csökkent. A szálláshelyek árbevétele folyó áron 9%-kal mérséklődött.
2009. január–augusztusban 2173 ezer külföldi vendég 6350 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek száma 12, a vendégéjszakák száma 11%-kal csökkent 2008 azonos időszakához képest. A tíz legjelentősebb küldő ország közül Ausztria és Csehország kivételével mindegyiknél –– Németország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Olaszország, Románia, Hollandia, Egyesült Államok, Franciaország, – visszaesést regisztráltak a vendégéjszakák tekintetében. Nagy-Britannia esetében a vendégéjszakák számában – az elmúlt évi emelkedést követően – jelentős, 26%-os volt a csökkenés. Az Egyesült Államokból érkező vendégek 27%-kal kevesebb éjszakát töltöttek el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken. A már említett két országon kívül még további három küldő ország – Szlovákia, Kína, Finnország –, valamint a kis súlyt képviselő Afrika esetében bővült a vendégforgalom. Legnagyobb mértékben a szlovák állampolgárok által eltöltött vendégéjszakák száma nőtt (31%-kal). A külföldivendég-forgalom 77%-át realizáló szállodákban szinte minden kategóriában mérséklődött az eltöltött éjszakák száma.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 2761 ezer belföldi vendéget és 6939 ezer belföldivendég- éjszakát jelentettek, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt 6%-kal csökkent. A belföldivendég- forgalom 59%-át fogadó szállodákban 7%-kal esett vissza az éjszakák száma 2008 azonos időszakához viszonyítva. A vendégek körében népszerű – a vendégéjszakák 14%-át regisztráló – panziók esetében 13%-os elmaradás következett be.
A különböző utazási célok közül a hivatalos célból, illetve a konferenciára, kongresszusra érkezők együttes aránya 27%. A szabadidős céllal történő utazások 11%-ának elsődleges célja az egészségturizmus volt. 2009. január–augusztusban a szállodai vendégforgalom 32%-a a gyógy- és wellness-szállodákba irányult, a külföldi vendégek 13 és a belföldi vendégek 23%-a vett igénybe ilyen típusú szállodai szolgáltatásokat. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek többsége egyénileg foglalta le szállását, mindössze 26%-uk utazási irodák által, az elektronikus úton bonyolított szállásfoglalások aránya pedig 29% volt.
Az év első nyolc hónapjában a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 44%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 53, a négycsillagos házak pedig 49%-os foglaltságot értek el. 2009. január– augusztusban a legnagyobb kihasználtsági arány a gyógyszállodák esetében figyelhető meg (57%), bár kapacitáskihasználtságuk 5 százalékponttal elmaradt a 2008-ban mért szinttől.
A Balatonon és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma az első nyolc hónap során 9, illetve 14%-kal volt kevesebb, mint az előző évben. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót jellemezte, a legkisebb mértékben Közép- és Nyugat-Dunántúlt. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 152 milliárd forint bruttó árbevételt értek el 2009. január– augusztusban, ezen belül a szállásdíjbevétel 89 milliárd forint volt, az összes bevétel folyó áron 9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 15 080 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó bruttó árbevétel (REVPAR) pedig 6592 forint, 2008-ban ugyanez az érték 14 751, illetve 7305 forint. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel jelentős csökkenését a szállodák szobakapacitás- kihasználtságának 6 százalékpontos visszaesése is befolyásolta. 2009. júliusban a szálláshelyszolgáltatás általános forgalmi adója 20%-ról 18%-ra csökkent, ezért a szállodák augusztusi nettó átlagára 4, a bruttó pedig 2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. 2009 első nyolc hónapjában a forintárfolyam 12–15%-kal volt gyengébb, mint az előző évben. Ennek ellenére mérséklődtek a bevételi adatok, mivel a szállodák külföldivendég-éjszakái jelentősen csökkentek.
A kereskedelmi vendéglátóhelyek 2009. január–júliusban 325 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, mely 9%-kal maradt el az előző év azonos időszakának adatától. A vendéglátóhelyek árbevételének 10%-a származott a kereskedelmi szálláshelyen üzemeltetett üzletekből. A szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások 2009. január–augusztusra számított árindexe 1,9, illetve 6,1%-os növekedést jelzett az egy évvel korábbi szinthez képest. 2009. augusztus 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2872 volt, ezen belül a 869 szálloda 52 ezer szobával, az 1099 panzió 15 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 904 volt. A négy- és ötcsillagos, ezen belül a wellness-, apartmanszállodák és ifjúsági szállók kapacitása gyarapodott, a többi szálláshely kapacitása ezzel szemben csökkent 2008-hoz viszonyítva.
A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken augusztusban közvetlenül 31 ezer főt foglalkoztattak, amely 6%-kal volt kevesebb, mint az elmúlt évben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete (122,4 ezer forint) a nemzetgazdasági átlag 61 %-a volt. A makrofolyamatok tekintetében a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágazat bruttó hozzáadott értéke az előzetes adatok alapján az első félévben 5%-kal maradt el az előző évitől, kevésbé, mint amennyivel a GDP csökkent nemzetgazdasági szinten. A beruházások a 2008 első félévi jelentős bővülés után 2008 második és különösen 2009 első félévében is visszaestek.
Részletes táblázatok itt.
'
