Az Atlasz évek óta a CITS legnagyobb hazai partnere. A több éves kínai kapcsolatok révén egy hazánk turizmusában lényeges méretű szeletet hasítana ki abból az 1 milliós tortából, mely az EU-ba látogató kínaiak száma. Kedd este elhangzott: ebből a jelentős számból hazánkba a vízumkiadás adatai szerint tavaly mintegy 8 ezren vetődtek el - összesen. A turisták száma 5000 körül mozgott.
Az 1954-ben alapított CITS az utaztatás mellett Kína legnagyobb vámmentes bolthálózat üzemeltetője. Elsőként szervezett kiutakat kínaiak számára. Tavalyi éves forgalma 2 milliárd euró volt. Ebből 130 millió eurót tett ki a turizmusból származó bevétel. Hat európai országban 8 vállalatot működtet a CITS.
Egyedül nem ment
Dr. Bottyán Éva, az Atlasz ügyvezetője tájékoztatott: az Atlasz 2001 óta rendelkezik kínai kapcsolatokkal, de kezdetben a beutaztatás feltételei nem voltak adottak, ezért maradt a kiutaztatás lehetősége. Két éve merült fel a beutaztatás. Az Atlasz azonban tőkeerő hiányában nem lett volna képes a nagy volumenű beutaztatást megvalósítani, partnert keresett.
Demján Sándor elmondta: már a Hainan közvetlen járatának megszűnte előtt felmerült a CITS részéről a turisztikai együttműködés. Az együttműködés két vállalat közvetlen kontaktusa zavaró tényezők nélkül - hangsúlyozta Demján Sándor elnök.
Elhangzott: a világ gazdasági motorja Ázsia, melyben a vezető szerep Kínáé. A pénz ott koncentrálódik, utazni pedig az fog, akinek pénze van. De eddig Magyarország elment az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása mellett, ezen változtatni lehet - tette hozzá Bartha Ferenc, a Demján Csoport alelnöke. Változtatni kell viszont a vízum kiadási gyakorlaton. Schengen gyakorlata jelentősen korlátozhatja a beutazást. Egyes országok kiszervezik a vízukiadást, mely gyorsítja és kulturálttá teszi a folyamatot, megnöveli vízumkiadási számot. Magyarországnak is ezt kellene követni. Tekinttel különösen arra, hogy 2015-re Kína a világ vezető küldőországa kíván lenni - ismertette Bartha.
Közvetlenül jobban menne
A CITS alelnöke, Chen Lu javaslatot tett Demjánnak a hazánk és Kína közti közvetlen légi járat visszaállítára is. Az ügyben jövő héten tárgyalásokat kezdenek Kínában a felek.
A kedd esti sajtótájékoztatón kiderült, a közvetlen légi kapcsolat alapvető pillére és feltétele lenne a turistaforgalom remélt mértékű növekedésének. Sajnálatos, hogy a Hainan visszalépése miatt nem sikerült az új Malévet létrehozni, az így keletkezett vákuumban a Hainan is kivonult - idézte a közelmúltat Bartha Ferenc, a Demján Csoport alelnöke.
„Tíz óra helyett 16-ot repültem Budapestig” - illusztrálta Chen Lu a közvetlen járat hiányát. „Nagyon gyorsan meg kell oldani a problémát” - szólított fel. Ugyan egy Malév-utód lehetősége konkrétan nem merült fel a kedd esti eseményen, de Demján Sándor szóba hozta a Hainannal folytatott sikertelen tárgyalásokat. Ahogy az is elhangzott, a Ferihegynek úgy van értelme, ha - például a kínaiak számára is - átszállási lehetőségeket biztosít, Budapest nem végállomás.
