Még 2012. február 3-án a Malév Zrt. felfüggesztette a repülési tevékenységét, miután egy nappal korábban csődvédelmet kért, de partnerei csak azonnali fizetés esetén biztosították volna a számára a szolgáltatásokat, ami egyet jelentett azzal, hogy a társaság bár hónapokra előre értékesített jegyeket és engedett foglalásokat, nem tudott egyetlen géppel sem elindulni. A légitársaságnak ekkor megközelítőleg 5 milliárd forintnyi pénze ragadt be a IATA-nál. 

A magyar nemzeti légitársaság csődjét követően ugyan több ezer utas próbálta meg visszakapni befizetett, de le nem utazott repülőjegyének árát előbb az utazási irodáktól, majd a nemzetközi szervezettől, ám hiába próbálkoztak. Az IATA ugyanis éveken át "ült a pénzen" arra hivatkozva, hogy a pórul járt utasokon kívül többen igényt tartanak erre az összegre. (Ilyen volt többek közt az orosz Vnyesekonombank, amely hitelezte a légitársaságot.) Az ügyben több bírósági pert is végigvittek, amely mind a megtérítésről döntött.

Ebben jelentett fordulópontot, hogy az ECTAA és az IATA idén nyár elején írta alá a megállapodást arról, hogy végre ki- illetve visszafizetik a le nem utazott Malév-jegyek árát. Egyelőre az utazási irodáknak, akik majd továbbutalják ezt a pórul járt utasoknak. A Napi.hu megkeresésére a megállapodás részleteiről Christian Möller, az ECTAA igazgatója közölte, hogy a bírósági perközösségben résztvevő mintegy 190 utazási iroda egy-két héten belül megkapja az összeget - pontosabban egy ügyvédi irodától, amelyhez letétbe került a tétel.

A pertársaságban részt nem vett irodák sincsenek reménytelen helyzetben, őket a IATA keresi majd meg a közeljövőben a kártérítés ügyében. Kérdés viszont, hogy ha az elmúlt 8 évben nem léptek az ügyben, akkor ténylegesen mikor kaphatják meg ezek a cégek a náluk lévő tételeket. Möller tájékoztatása szerint a pórul járt utasok a jegyár mintegy 70 százalékát kapják majd meg az utazási irodákon keresztül.

Rossz hír viszont, hogy a IATA egyáltalán nem fizet kamatot azokra a pénzekre, amelyek 2012-es Malév csőd után "ragadtak be" a szervezet pénztárában. Vagyis az utasok csak az akkor kifizetett repülőjegyek árának részleges megtérülésében reménykedhetnek. Az, hogy pontosan mennyit kapnak majd vissza, az attól is függ, hogy az irodáknak milyen jogi költségeket kell levonniuk a visszatérítésből. A helyzet fonáksága ugyanis az, hogy az öt évig tartó pereskedés ügyvédi díjait nem a pervesztes IATA-nak, hanem a pertársaság tagjainak kell állniuk - az utóbbiak pedig ezt ráterhelik az utasokra, azaz ennyivel is kevesebbet kapnak vissza végül az ügyfelek.