A Budapest Airport maximálisan elkötelezett a fenntarthatóság, azon belül is a kibocsátások csökkentése mellett; évről évre határozott lépéseket tesz a karbonsemleges működése fenntartásáért, valamint fenntarthatósági céljai eléréséért. Ennek köszönhetően a vállalat tavaly is bekerült abba a mindössze 58 repülőtérből álló, a repülőtéri karbon akkreditáció 3+ szintjét teljesítő globális elit csapatba, akik karbonsemlegesen, vagyis a működésük során keletkező szén-dioxid kibocsátást teljes mértékben ellensúlyozva működnek.
A vállalat a tavalyi évben tovább csökkentette a közvetlen szén-dioxid kibocsátását, amely így már a tíz évvel ezelőtti szint felére csökkent. A cég 2021-ben elsődleges célként fogalmazta meg, hogy korábbi vállalásánál 15 évvel korábban, legkésőbb 2035-re eléri a nettó zéró kibocsátást, amelyet az úgynevezett zéró karbon ütemterv mentén valósít meg. Ezen eredmények elérésében többek között szerepet játszik az e-mobilitás repülőtéri fejlesztése is, amelyre a vállalat az elmúlt években kiemelt figyelmet fordít.
A társaság a repülőtér kerítésén belül és kívül egyaránt folyamatosan fejleszti az elektromos járművek töltő infrastruktúráját, ezért partnervállalatait is folyamatosan ösztönzi az e-mobilitás fejlesztésére. A közelmúltban 76 földi kiszolgáló jármű, illetve 10 flotta- és menedzserautó cseréje valósult meg hagyományos meghajtásúról elektromos meghajtású vagy hibrid modellre, amellyel összesen évi 140.000 liter üzemanyag és 350 tonna szén-dioxid takarítható meg. A Budapest Airport eddig 31 elektromos autótöltőpontot telepített, amelyből 12 a légi oldalon, míg 19 darab a repülőtér földi, vagyis bárki által szabadon megközelíthető oldalán található. A Budapest Airport a repülőtéri fuvarozással, személyszállítással foglalkozó partnerek részére további 30 elektromos töltőpont kiépítésében segédkezett a repülőtér területén. A Főtaxi, a Budapest Airport szerződött partnere szintén kiemelten kezeli az e-mobilitás előmozdítását, és flottájának 30%-át már elektromos járművekre cserélte. A Főtaxi repülőtéri pufferparkolójában már hat ultragyors elektromos töltőpont működik, amelyek száma 2025 végéig várhatóan 26 töltőponttal bővül.
Emellett a repülőtér-üzemeltető a tavalyi évben további 35 töltő telepítésére és az ezeket összefogó informatikai rendszer implementálására szerződött, amelynek a bevezetése folyamatban van. A rendszer a használathoz és a számlázásához kapcsolódó feladatokat is el fogja látni, amelyen keresztül a felhasználók a töltőket egyszerűen tudják majd használni. A már létező online e-töltő foglaló rendszer pedig abban segíti a vállalat elektromos autóval rendelkező kollégáit, hogy egyszerűen és gyorsan tudjanak töltőt foglalni, céges és magán autóik számára egyaránt.
Ennek a fejlesztéssorozatnak a következő, hatalmas lépése további 176 e-töltő telepítése lesz. 134 töltő építését a vállalat fele részben saját forrásból, fele részben pedig Európai Uniós forrásból valósítja meg. 2021 decemberében ugyanis a Budapest Airport elektromos töltőinfrastruktúrájának jelentős fejlesztése céljából felkerült a kormány az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből megvalósítandó projektjeinek listájára, amelynek keretében összesen 1,3 milliárd forintból (3,2 millió euróból) további töltőket létesíthet a földi kiszolgálók, a repülőtéri kiszolgáló járművek és a partnerek repülőtéri járművei számára. A projekt futamideje 36 hónap, az Európai Uniós támogatás mértéke 50%, vagyis közel 650 millió forint (pontosan 1.601.250 millió euró). A maradék 42 e-töltő telepítését a repülőteret üzemeltető vállalat saját forrásból valósítja meg.
Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója hangsúlyozta: „Vállalatunk teljes mértékben elkötelezett a karbonlábnyom csökkentése mellett. A tettek mezejére léptünk és ambiciózus vállalásokat tettünk. Vállalatuk, hogy 2023 végére elérjük a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) legmagasabb, 4+ szintű karbonsemlegességi minősítését, vállaltuk, hogy legkésőbb 14 év múlva nettó zéró kibocsátók leszünk, és vállaltuk, hogy 2023-tól a villamosenergia-szükségletünket teljes mértékben megújuló forrásokból fedezzük majd. A tervek között szerepel egy tisztán repülőtéri felhasználásra termelő napelempark megépítése is. Sok kisebb és jó néhány óriáslépés szükséges ahhoz, hogy a terveinket megvalósítsuk, és ami még ennél is fontosabb, hogy felelősségteljesen cselekedjünk, és a szavakat tettekre váltsuk, hogy mint közösség, mint repülőtéri ökoszisztéma más repülőterek számára is példát tudjunk mutatni.”
