A kauciós biztosító, a QBE Magyarországi Fióktelepe és az érintett utazásközvetítők nem tudnak megegyezni abban, hogy a közvetítőknek vissza kell-e fizetniük az otthon maradt, de útjukat kifizetett utasok utáni jutalékot. Az ügy megjárta már a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is. Legutóbb 2012. májusában a PSZÁF elutasította ugyan keresetüket, de júniusban új beadvánnyal fordultak a hatósághoz.

Csőd júliusban

A történet 2010-ig nyúlik vissza. Azon a nyáron, július 8-án a Karya Tour Utazásszervező Kft. fizetésképtelenség miatt beszüntette a tevékenységét. Még aznap este a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal visszavonta az engedélyét. Az utasok kártérítését a QBE Biztosító kezdte el, mert a Karya velük kötött kauciós biztosítást 318 millió forint értékben. Amikor csődbe megy egy utazási iroda, a biztosító feladata az, hogy a pórul járt, külföldön maradt utasokat hazahozza és kártalanítást fizet. Ezzel szemben a Turizmus Trendnek Koruhely János, a salgótarjáni Marco Polo utazási iroda ügyvezetője azt állítja, a QBE hozzájuk és a többi utazásközvetítőhöz küldte az utasokat. (Ezt az állítást vitatja a QBE értékesítési igazgatója, Horváth Péter.) Az érintetteket erről levélben értesítették, amelyben Koruhely szerint több törvénytelenséget is elkövettek, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) fordult jogorvoslatért.

Beadvány a felügyelethez

A Turizmus Trend birtokába került PSZÁF-beadványban a salgótarjáni utazási iroda ügyvezetője azt állítja, a QBE tévesen úgy értesítette az utasokat, hogy „A kártérítés alapja az utazásközvetítői szervezési díjjal csökkentett részvételi díj, vagy előleg, melyet a közvetítő iroda a Karya részére átutalt”. Ezzel szemben 213/1996. Kormányrendelet 10. Paragrafusa szerint vagyoni biztosítékként csak olyan szerződés vehető figyelembe, amely pénzügyi fedezetet nyújt szükség esetén az utasok hazaszállítására, a kényszerű tartózkodás költségeinek fedezésére, tovább az előleg, illetve a részvételi díj visszafizetésére. A törvényben tehát nem szerepel, hogy csökkentett összegről van szó.

A beadvány folytatásában Koruhely János úgy érvel, hogy a QBE üzleti titkot is sértett azzal, hogy az utasokat tájékoztatták az utazásközvetítői jutalék mértékéről. Emellett erkölcsi és anyagi károkat is okoztak a közvetítő irodáknak azzal, hogy rájuk hárították a felelősséget. Az utazásközvetítők azt is nehezményezték, hogy a QBE szerint a megbízási szerződésben az szerepel: csak a megvalósult utazások után jár jutalék, vagyis azok az utasok után járó jutalékot, akik a Karya miatt el sem utaztak, vissza kell fizetni a biztosítónak. Koruhely beadványában azt írta: a biztosító levélben is nyomatékosította a követeléseit, közben az utasoknak azt mondta, azért nem kapják meg a kártérítést, mert az utazásközvetítők nem fizetik vissza a jogtalanul elszámolt jutalékot.

Jogkör hiányában visszautasítva

A PSZÁF 2012. májusában visszautasította a beadványt arra hivatkozva, hogy nincs hatósági jogköre a fogyasztóvédelmi eljárásban. Az utazásközvetítők ugyanis nem magánszemélyek, hanem gazdasági társaságok, ezért a vitás ügyeket a bíróságon kell rendezni. Ugyanakkor a felügyelet azt is írja, hogy már csak azért sem tekinthető fogyasztónak az utazásközvetítő, mert a biztosító és a kérelmező, vagyis az utazásközvetítő között nem jött létre szerződéses jogviszony. A kérelem a QBE és a Karya Tours között létrejött „Vagyoni Biztosíték Biztosítás” nevű biztosítási szerződésre vonatkozik, amelyben a Marco Polo utazási iroda és a többi utazásközvetítő nem érintett. A PSZÁF válasza tehát értelmezhető úgy, hogy az utazásközvetítők nem felelősek a történtekben, ezért velük szemben nem is lehet követelést támasztani, hiszen nem kötöttek szerződést a QBE-vel.

Koruhely János a PSZÁF döntése után júliusban beadott egy újabb beadványt is, amelyben azzal indokolta a vizsgálat szükségességét, hogy nem egyedi esetről van szó. A dokumentum szerint az utóbbi időkben csődbe ment utazási irodák többségénél (5 Kontinens, Avantgarde, Tolna Tours, Aeroviva stb.) a QBE volt a kauciós biztosító, tehát megvan a megfelelő rutinja és jogszabályi ismerete a kártérítési ügyek lebonyolításához. Az is kérdéses a beadvány írója számára, hogy minden utazási irodával és utazásközvetítővel hasonlóképpen jártak-e el, hogy mindenkitől követelték-e a jutalék visszafizetését vagy sem, illetve indult-e jogi eljárás a nem fizetők ellen. Arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel 318 millió forintos szerződésről van szó, 12 százalékos jutalékkal számolva akár 38 millió forintos kárt is okozhatott a biztosító az utazási irodáknak.

Minisztériumi állásfoglalás

Arról, hogy a QBE kártérítési gyakorlata jogsértő volt-e, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turizmus Főosztályának állásfoglalását kérték az érintettek még 2010 októberében és erről akkor a Turizmus Online is beszámolt. A főosztályt a Nettravel.hu Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. kereste meg, a minisztérium pedig válaszában kifejtette: elfogadhatatlannak tartja, hogy az utasnak közvetlenül kelljen visszaigényelnie az általa befizetett teljes részvételi díj közvetítői jutalék részét az utazásközvetítői irodától. A főosztály álláspontja szerint a biztosító téríti meg az utasnak az általa befizetett előleget vagy részvételi díjat a kárenyhítés szabályainak értelmében, és az utas nem lehet részese a két utazási vállalkozó illetve a biztosító közötti elszámolásnak. Arra vonatkozóan pedig, hogy ki téríti meg az utazásközvetítő kárát a megbízó utazásszervező becsődölése esetén, arról a közvetítő és a szervező közötti szerződésnek kell rendelkeznie, ez ebből fakadó jogviták eldöntése bírósági hatáskör. Kőteleky László, a Nettravel.hu stratégiai igazgatója akkor azt nyilatkozta, hogy a QBE nem léphet a Karya helyett a szerződésbe és nem jogosult levonni a kártérítési alapból a közvetítői jutalékra eső részt. Horváth Péter, a QBE értékesítési igazgatója szerkesztőségünknek küldött levelében viszont akkor azt írta: azok a közvetítő irodák jártak el szerződésszerűen, akik a Karya Tour illetve a közvetítő között fönnálló szerződés idevágó, 4.4.1 bekezdésének megfelelően a meg nem valósult utazások után az őt meg nem illető jutalékot visszatérítették. Horváth Péter arra is emlékeztet, hogy a minisztérium állásfoglalásában a következő mondat is szerepelt: „A közvetítő nem vonhatja le önkényesen a jutalékát az utas által befizetett összegből, hiszen az utazási szerződés az utazásszervező fizetésképtelenné válásával nem is teljesült, nem valósult meg".

Folyik az eljárás a Karyával szemben

Az ügyben most is megkerestük a QBE-Atlasz biztosítót. Horváth Péter kérdésünkre elmondta: jelen pillanatban még nem zárult le a Karyával szembeni jogi eljárás, ezért annak lezárásáig nem kíván nyilatkozni. Azt azonban hozzátette, hogy minden utas kártérítése megtörtént és senkinek sincs követelése a biztosítóval szemben.

Törlés felfüggesztve

Az aktuális hivatalos cégnyilvántartási adatok szerint a Fővárosi Bíróság 2011. 10.15-én elrendelte a Karya Tour törlését: „Cégbíróság a rendelkezésére álló adatok szerint megállapítja, hogy a cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen, illetve a cég képviseletére jogosult lakóhelye ismeretlennek minősül, mivel a lakóhelye külföldön van és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja.”

Időközben a QBE Insurance Limited Magyarországi Fióktelepe bejelentette, hogy a társaság ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a bíróság a kérelmet elutasította. A QBE fellebbezett és a döntés jogerős elbírálásáig a törlési eljárást felfüggesztette.

Tehát a mai napig nincs felszámolási eljárás alatt a Karya Tour, úgy látszik a magyar hitelezők nem látnak semmi esélyt arra, hogy követelésükhöz hozzájussanak, ezért további költségekbe nem kívánják verni magukat.

Ez azonban a közvetítők álláspontja szerint nincs összefüggésben a QBE közvetítők felé történő követelésével, tekintettel arra, hogy a PSZÁF szerint sincs jogviszony közöttük! Ezért a közvetítők nem értik a QBE hallgatását, sőt megerősítve látják álláspontjuk helyességét.