Az Egyesült Államok Szövetségi Légiközlekedési Hivatala (FAA) adatai szerint 2009 és 2023 között 37 utas és 146 személyzeti tag sérült meg súlyosan turbulencia következtében, és továbbra is ez a sérülések leggyakoribb oka a kereskedelmi repülőgépeken.
Turbulencia bárhol előfordulhat, de van néhány tipikus körülmény, amelyek bizonyos esetekben még gyakoribbá tehetik, derült ki az euronews.com cikkéből.
Európa legviharosabb repülési útvonalai
A Turbli turbulenciakövető webhely új kutatása rávilágított arra, hogy Európában mely útvonalakon a legvalószínűbb a turbulencia. A 10 legviharosabb útvonal közül nyolc Svájcban kezdődik vagy végződik, más útvonalak pedig szintén az Alpokon vagy a körül haladnak át.
Fotó: Depositphotos
A turbulencia valószínűségének számszerűsítésére a Turbli az örvényeloszlási sebességet (EDR) használja. Ez a légköri turbulencia mérése, amely független a repülőgép jellemzőitől, és ez nem más, mint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által használt szabványos mérőszám a repülés turbulenciájára vonatkozóan.
2024-ben Európa legviharosabb útvonalai a következők voltak:
Nizza – Genf: EDR 16.07
Nizza – Zürich: 15.49
Milánó – Zürich: 15.41
Milánó – Lyon: 15.37
Nizza – Bázel: 15.33
Genf – Zürich: 15.05
Nizza – Lyon: 14.99
Genf- Velence: 14,78
Lyon – Zürich: 14,74
Velence – Zürich: 14,67
A Turbli szerint minden 20 EDR alatti „könnyűnek” minősül, míg a 20 és 40 közöttiek mérsékeltnek számítanak. Éves átlagban a világon egyetlen útvonal sem volt erős (40-60) vagy szélsőséges (80-100), igaz néhány egyedi incidens átléphette ezt a küszöböt.
Vajon miért gyakoribb a turbulencia hegyek közelében?
A hegyek felett vagy azok közelében a szél és a terep kölcsönhatása miatt gyakrabban fordulhat elő turbulencia. Amikor a szelek egy hegyvidéki területen fújnak, felfelé irányuló huzat alakulhat ki. Ezek a felfelé mozgó áramlatok aztán elérhetik a magasban lévő stabil léggátat, és ismét a talaj felé kényszeríthetik őket, lefelé irányuló huzatot okozva ezzel, írja a hírportál.
Fotó: Depositphotos
A magas csúcsoknál ezen kívül „hegyi hullámoknak” nevezett jelenségek is kialakulhatnak, amelyet a vízszintes légáramlás zavara okoz. Ezek következtében a magaslat lefelé irányuló oldalán akár 2000 láb/perc sebességű függőleges áramlatok is előfordulhatnak, amely meglehetősen göröngyössé teheti a körülményeket.
A légáramlatok ilyen szélsőséges változásai megzavarhatják a repülőgép repülési útvonalát, aminek következtében a gép felemelkedik, leesik, vagy ezeken áthaladva fel-le ugrál.
A turbulencia súlyosságában a hőmérséklet és a páratartalom is szerepet játszik. Minél melegebb és párásabb a levegő, annál szélsőségesebb lesz a turbulencia, ami magyarázat lehet arra, hogy például miért rázósabbak az Andok feletti útvonalak.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a turbulencia az éghajlatváltozás következtében egyre rosszabb. A szélsőséges hőmérsékletek és az erősebb és kiszámíthatatlanabb viharok mind arra mutatnak, hogy számolnunk kell azal, hogy gyakoribbá válnak az ilyen szélsőséges események is. A University of Reading (Egyesült Királyság) előrejelzése szerint 2050-re a turbulenciaesemények kétszer olyan gyakoriak lesznek...
