„Amikor a közel-keleti válság repülőjegyárakra gyakorolt hatásáról beszélünk, fontos különbséget tenni az azonnali, lokális sokkhatások és a globális piaci folyamatok között. Az összkép valójában kevésbé drámai, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Jelenleg két egészen eltérő valóságot látunk” – mondja Daniela Chovanková, a Kiwi.com sajtókapcsolati menedzsere.

Bizonyos útvonalakon és azonnali indulások esetén az árak drámaian emelkedtek. Ez a dinamikus árazás klasszikus esete:

a hirtelen, 6,5-szeresére növekvő kereslet az érintett régiókból induló járatokra vagy az olyan csomópontokat használó útvonalakra, mint Isztambul, egy nagyon korlátozott ülőhely-kínálattal találkozik.

Például azok az utazók, akik Délkelet-Ázsiából Közép-Európába (például Bangkokból Bécsbe) kerestek azonnali járatokat, átlagosan 122 százalékos kezdeti áremelkedéssel szembesültek a platformon keresztül. Míg egy február eleji járat körülbelül 475 euróba kerülhetett, azok az utasok, akiknek most kell hazatérniük alternatív útvonalakon keresztül, már 2250 eurótól induló árakkal találkoznak.

A globális perspektíva

Miközben egyes útvonalakon lokális áremelkedések figyelhetők meg, és az iparágban jövőbeli drágulásról is beszélnek, a standard foglalásokra vonatkozó globális adataink egyelőre nem jeleznek általános árnövekedést. Sőt, ha a 2026 márciusának első hetét összehasonlítjuk az előző év azonos időszakával, az utasonkénti globális átlagár valójában 3,8 százalékkal alacsonyabb au utazástechnológiai vállalat adatai alapján.

Bár egyesek az emelkedő költségek miatt aggódnak, nem kell búcsút mondanunk az olcsó repülőjegyeknek. A jelenlegi magas árakat az azonnali kapacitáskorlátok és a vészhelyzeti kereslet hajtják, nem pedig az iparág költségszerkezetének tartós megváltozása. Azok számára, akik előre tervezik a nyári utazásukat, továbbra is bőségesen elérhetők megfizethető lehetőségek. A kulcs ezek megtalálásához – talán most még inkább – az utazási dátumok rugalmassága, valamint alternatív érkezési repülőterek választása a túlterhelt csomópontok elkerülése érdekében.

A március 15. és 31. közötti indulások drágábbak éves összehasonlításban.

A március végi időszakban az árak szinte minden indulási és célállomás-pár esetében emelkedtek, néhány helyen kifejezetten látványosan:Budapest-Japán viszonylatában 90 százalékkal, Budapest-Sri Lanka esetében 248 százalékkal lettek drágábbak a jegyek, míg Ausztráliába 164 százalékkal. Prága és Bécs esetében mérsékeltebb, de így is jelentős márciusi növekedés látható (+20–50 százalék közötti tartomány)

Az áprilisi árak vegyes képet mutatnak

Áprilisban sok útvonalon árcsökkenés figyelhető meg a platformon keresztül.

Ausztrália minden vizsgált indulási repülőtérről olcsóbb 2026 áprilisában:

Budapestről 30 százalékkal, Bécsből 38 százalékkal, Prágából  8 százalékkal, Új-Zéland olcsóbb Budapestről (-32 százalék) és Bécsből (-38 százalék), Thaiföld áprilisban minden indulási pontról olcsóbb (Prágából -28 százalék, Budapestről -9 százalék, Bécsből -11 százalék).

Az utazástechnológiai vállalat adatai alapján Japánba emelkedtek az árak mindkét vizsgált időszakban mindhárom indulási repülőtérről – ezt valószínűleg a cseresznyevirágzás időszaka és az erősödő turisztikai kereslet hajtja. A medián árak 388 és 634 euró között alakulnak, ami jelentősen alacsonyabb a többi vizsgált célállomáshoz képest, függetlenül az indulási repülőtértől vagy az időszaktól. A budapesti medián árak jellemzően 10-30 százaklékkal alacsonyabbak, mint a prágai vagy bécsi megfelelőik, különösen Japán, Dél-Korea és Kína esetében.

Ausztrália és Új-Zéland 2026-ban olcsóbb lett Bécsből.

Mindkét úti cél esetében 15–38 százakékos árcsökkenés látható bécsi indulással, ami erős kontrasztot mutat az ázsiai trendekhez képest. Budapestről Új-Zéland szintén olcsóbb lett, bár Ausztrália esetében márciusban jelentős áremelkedés volt megfigyelhető.