„Bringával a vörös szőnyegen" címmel bringás divatbemutatót és bulit szervezett az utolsó Critical Mass biciklis felvonulás utáni szombat estére az InStyle magazin és a Hungarian Cycle Chic. Biciklijükkel összeöltözött önjelölt modell-lányok és fiúk vonultak végig a szakmai zsűri előtt, hogy végül bekerüljenek a legstílusosabbak közé. Nem ez volt az első és nem is volt az egyetlen biciklis, divatos esemény idén, mivel ősszel egy népszerű Munkeyneck-klip is készült, ahol a kerékpárok ugyan mellékszereplők a lányok mellett, de azért hangsúlyosan jelennek meg a képeken.
{youtube|id=URUe8nmUMb8}
Öt-nyolc évvel ezelőtt ehhez képest a biciklizés elsősorban sportnak számított és főleg a sportmárkák próbálták megnyerni a bicajosokat, mostanra viszont a városi kerékpározás olyan méretű szubkultúrát nevelt fel, amelyre érdemes termékeket építeni. Mint minden új területet, ezt is a kis- és közepes méretű cégek találták meg: sorra jelennek meg a biciklis kiegészítőket értékesítő márkák, néhányuknak teljes részterületet is sikerült elfoglalniuk, az utóbbi két-három évben pedig olyan nagy cégek, mint a Mol is nyitnak a biciklisek felé. Kik léptek időben? Hol lehet elérni a bicajos célközönséget?
A futárok kezdték
Bringás médiumok |
Talán a legismertebb bringás divatblog. A névadó kifejezés a mindennapi, divatos öltözékben való biciklizést jelenti. A blog írói szerint a bicikli nem egyszerűen közlekedési eszköz, hanem igazi stíluselem, amely maga is öltöztet, és a városokat is jobbá teszi. Városi bicajos blog, amely a kerékpározáson kívül más – nem autós – közlekedők témáival is foglalkozik olykor, egyszerre funkcionálva hírportálként és a kerékpáros érdekességeket, trendeket, új cuccokat és kütyüket bemutató, közösséget összefogó blogként, miközben felhívja a figyelmet számos közlekedés-biztonságtechnikai eszközre, újdonságra is. Főként a kerékpározás technikai vonatkozásával foglalkozó blog, bemutatva kerékpármárkákat, kiegészítőket, modelleket. Elsősorban, de nem kizárólag fixikkel foglalkozó oldal, melyet olyan fiatal olvasóknak szánnak, akik a városi közlekedésre a kerékpárt választják és fontosak számukra az aktuális divattrendek is. Az első hazai kerékpáros magazin, amely 1999 óta online is elérhető, 2009 óta pedig már csak online, miután a készítők úgy döntöttek, hogy 10 év és 100 lapszám után már csak az internetre gyártanak tartalmat. Az idén tavaszig évente kétszer megrendezett bringás felvonulás honlapja, amely folyamatosan tájékoztat a mozgalom eredményeiről és különböző bringás fórumoknak ad otthont. A Magyar Kerékpárosklub honlapja, aktuális hírekkel, a kerékpáros érdekképviselet eredményeinek bemutatásával, bringások számára hasznos információkkal és tájékoztatókkal, magyarországi és külföldi felmérések eredményeivel. |
A budapesti biciklizés menővé alakulása elválaszthatatlan a biciklis futároktól, azon belül is a Hajtás Pajtás cégtől. Ezt mondja, Sinka Károlya (Sinya), a cég ügyvezetője, és ezzel nem jár messze a valóságtól. Ő volt a Critical Mass kerékpáros közlekedéséért küzdő mozgalom egyik főszervezője, a futárok pedig az aktív résztvevői, akik ráadásul a nagyobb tömegrendezvényeken túl ott voltak az átlag hétköznapokon is a fiatalok kedvenc szórakozóhelyein, napközben pedig az utakon és az irodai recepciókon mutatták meg, hogy két keréken is lehet közlekedni. Sinya így fogalmaz: „a biciklis futárok kezdték terjeszteni az őrületet, ott voltak minden buliban, jó fejek voltak és továbbadták a biciklizés szeretetét”.
A fővárosi vezetés viszont a 2000-es évek első felében még nem vette komolyan a bicikliseket. Azt mondták, hogy Budapestből sosem lesz Amszterdam, 2004-ben pedig az akkori főpolgármester, Demszky Gábor úgy döntött, hogy az Autómentes Nap rendezvényeit az autóközlekedés zavartalanságára hivatkozva hétvégére tolja. Ez a lépés jót tett az ügynek, mert a bicajozás akkori élharcosait - Sinyával az élen - arra ösztönözte, hogy megszervezzék az első Critical Mass-t (CM). Ami a várt néhány száz résztvevő helyett már az első alkalommal 4000 embert vonzott, a szám pedig azóta több tízezresre duzzadt, a városi biciklizés pedig Budapest egy jelentős közlekedési formájává vált.
Elkapta a kerék
Ha valaminek ilyen jelentős a közönsége, akkor arra a márkák és a cégek is rácuppannak – gondolnánk, viszont az első években nem ez történt, még most is csak néhány márka és cég ült rá a bringahullámra, azok között is a kisebb vállalkozások dominálnak. A Cyclechic kerékpáros divatblogot alapító, a Magyar Kerékpárosklub elnökségi tagjaként is tevékenykedő Halász Áron májusban, a divattal és biciklizéssel is foglalkozó cikket írt a Magyar Narancsban, amelyben szó volt azon cégekről is, akik profitáltak a divatosodásból. Ilyen például a Napirajzot megalapító Merényi Dániel műhelye, az egyedi kerékpárokat készítő Merényi Bicycles, vagy a Magyarországon még nem elterjedt, fekvő, fotel és összecsukható kerékpárokat forgalmazó Evobike, de példaként hozható a szintén hazai, bár leginkább nemzetközi piacra termelő, hibrid prémiumkerékpárokat akár három- illetve nyolcmillió forintos árakon kínáló M55.
Szintén Halász Áron cikkében van szó arról, hogy a kerékpárokat készítő vállalkozások mellett vannak a nagyobb divatmárkák, tervezői kollekciók, amelyek szintén felismerték a bicajozás népszerűségét. A nagy divatmárkák reklámjaiban is gyakori elemmé vált a bicikli, a Levi's és a H&M saját bicikliskollekciókat dobott a piacra, a hazai tervezők közül pedig többek között a Je Suis Belle és a USE Unused készítői is számolnak a kerékpárral, nem beszélve a számtalan, kiegészítőkre szakosodott vállalkozásról, melyek kézműves, manufakturális módszerekkel dolgozva gyártanak biciklistáskáktól kezdve az ékszereken át a sapkáig, mindent.
Abban nagy szerepe van a Budapesten az elmúlt 10 évben lezajlott kerékpáros forradalomnak, a futár- és hipszterkultúrának, hogy a biciklizés országosan is trendivé, menővé vált és, mint Klimon Péter, a Csepel vezérigazgatója fogalmazott, a bicikli „a szegény ember lovából a tudatos ember közlekedési eszközévé vált”.
Arról, hogy ez mekkora piacnövekedést hozott, senkinek, még a kerékpárosklubnak és a nagy gyártóknak, kereskedőknek sincs pontos adata, mindenki csak a saját számait ismeri, azokat pedig nem szívesen árulja el. Klimon Péter látványosnak tartja az elmúlt évtizedben az eladások budapesti fellendülését, bár hozzátette, hogy ez leginkább a hétköznapi használatra szánt kerékpárok forgalmának erősödését jelenti, ami egyébként is jelentős volt.
Gulyás Marianna, a Decathlon nemzeti sportmenedzsere a cég forgalmáról nem adhatott meg adatokat, de azt elmondta, hogy számaik egybecsengenek a Magyar Kerékpárosklub részére a TNS Hoffmann által készített rendszeres kutatás eredményeivel, mely szerint a kerékpárosok száma az elmúlt években dinamikusan nőtt, és a 2013 májusi, reprezentatív felmérés szerint már a lakosság 43 százaléka kerékpározott a megkérdezés előtti 14 napban legalább egyszer.
Bringára ülő márkák |
Hajtás Pajtás Budapest egyik legismertebb márkája, amely kétfős garázscégként indult 1993-ban, ma pedig már cégek ezreit szolgálja ki, miközben büszkén hirdeti, hogy az őket választó cégek évi 140 tonna elégetett üzemanyag bűzétől szabadítják meg Budapestet. [A biciklis futárszolgálat alapító-tulajdonosával, Tóth „Spenót” Zoltánnal interjút is készítettünk a Kreatív 2011-es nyár lapszámában - A Szerk.] Bagaboo A Bagaboo eredetileg azért jött létre, hogy bringás futároknak gyártson táskákat és egyéb kiegészítőket. Tűhegyi Tamás tulajdonos maga is futárkodott Budapesten. Mára a termékkínálatuk nemcsak futárzsákokból áll, bár továbbra is ez a táska a legfontosabb Bagaboo termék. „Tök spontán volt az egész, kábé szájhagyomány útján terjedt” – mondja a márka sikeréről Tűhegyi Tamás, aki szerint részben az is kellet a cég sikeréhez, hogy jókor voltak jó helyen, hogy szinte egyszerre indultak a Critical Mass mozgalommal. Serin A szubkultúrából indult manufaktúrák közé tartozik a biciklissapkák klasszikus „Brooklyn” feliratát Budapestre cserélve futár-világbajnokságok szuvenírjeit megalkotó Serin, melyet Kerro Zsuzsa készít, aki még a biciklis boom előtt, könyvtáros munkája mellett kezdett varrni. 1mind1 Muskotál Dénes használt bicikligumiból készít öveket és ékszereket, melyeket nem csak bringásboltokban, hanem a WAMP-on is lehet kapni, a hozzájuk használt használtgumikat pedig budapesti kerékpárüzletektől szerzi be. Urban Legend A MOME textiltervező szakán végzett Geréby Zsófi által alapított, főként női biciklis öltözékekre specializálódott márka, amely a biciklit közlekedési eszközként alkalmazó nők igényeit próbálja kiszolgálni, a kollekció egyes ruhadarabjai pedig városi legendák QR-kóddal kiolvasható változatát rejtik. Csepel A Csepel Magyarország legrégebbi kerékpárgyártója, mely az 1928-ban Weiss Manfréd által alapított gyár jogutódja, az államosítást követően a Csepel Művek részeként működött tovább és gyártotta a Csepel bicikliket. A rendszerváltást követően a gyárat privatizálták, majd amerikai-magyar vegyesvállalatként működött Schwinn-Csepel néven. Mára ismét teljesen magyar tulajdonba került és a Schwinn is elmaradt a nevéből. Mivel magyar cégként limitált marketingbüdzsével rendelkeznek, a saját arculat kiépítése mellett az eseménymarketingre koncentrálnak. MOL A MOL energiaszolgáltató marketingjének egy részét látványosan építi az utóbbi időben a kerékpározásra. A cég 2011 tavaszán indította el a kerékpáros közlekedés, túrázás támogatását azzal, hogy 125 benzinkútján biciklisbarát szolgáltatásokat és termékeket kínáló bringapontokat hozott létre. Idén Budapest belvárosában, az Erzsébet téri Akváriumnál is kinyitott egy MOL „bringakút”, ahol ingyenes szervizt és tanácsadást nyújtanak a városban kerekező bringásoknak egészen októberig. Ezen kívül a cég jelen volt több nagy nyári fesztiválon. T-Systems A társaság nyerte idén nyáron a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) fővárosi közösségi kerékpáros rendszer (BuBi) kiépítésére vonatkozó tenderét, amely lényegében a T-Systems által már használt saját, céges Telebike kerékpárkölcsönző megoldás fővárosi kiterjesztése lesz és 2014-ben indul a tervek szerint. A nettó 899 millió forintos beruházás részeként 75 gyűjtőállomást építenek ki Budapesten és több mint ezer bicikli áll majd a felhasználók rendelkezésére, melyeket együttműködő partnerként a Csepel biztosít. Mastercard Előbbiekhez képest talán kevésbé közismert, hogy a pénzügyi cég is kerékpárbarát. Jelenleg a Mastercard a Magyar Kerékpárosklub főtámogatója, és László János elnök szerint korábban is segítették már a klub munkáját, így a „Bringázz a munkába!” programnak is támogatói voltak, korábban pedig a kerékpársport szponzorálásában vállaltak aktív szerepet. McDonald’s A márka 2010-ben indította a Bringamánia-programot a mozgásban gazdag életmód népszerűsítésének részeként. |
Forrás: Kreatív Online